Párhuzamos valóságokat szül a kisebbségi jogok kérdése Erdélyben. Abban azonban mindenki egyetért, hogy csak papíron léteznek.
Kifele jól mutat a törvényi keret, de a gyakorlatban nem működik a kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában – ez volt a közös nevező, amiben egyetértettek az erdélyi jogvédők a témában tartott szerdai konferencián. Illetve abban, hogy a kisebbségi jogok helyzete Romániában korántsem egyszerű, ellenben bonyolult.
Az esemény apropóját az adta, hogy három napra Erdélybe érkezett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja. A kanadai-ausztrál állampolgárságú szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezte konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és főként az erdélyi magyar közösség helyzetéről tájékozódott.
Utóbbit a jogvédő szervezetek vezetői vázolták fel neki egy panelbeszélgetésen, és nem tudjuk, mennyit értett meg belőle, ugyanis annyira eltérő nézőpontból láttatták a helyzetet, hogy kicsit az az érzésünk támadt, mintha párhuzamos valóságokat szemlélnénk. Holott csak
A kisebbségi jogok terén legfájóbb pontnak számító Marosvásárhely helyzetét Smaranda Enache ismertette, kifejtve, nemcsak az ügyintézésben, feliratozásban, az oktatási intézményekben is sérülnek a kisebbségi jogok, külön kitérve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetére. A Pro Európa Liga képviselője szerint Romániában csak papíron biztosítottak a kisebbségi jogok, mivel jól mutatnak külföld felé.
Kicsit keserűen állapította meg, hogy miközben a régi jogvédő generációnak 1989 után sikerült eredményeket elérni ezen a téren azáltal, hogy Románia az Európai Unió tagja akart lenni, ma visszalépés tapasztalható. Nemcsak a kisebbségi jogok, hanem általában a demokrácia terén. „Az Európai Unió részéről sem érzek érdeklődést, más prioritások vannak” – mondta Smaranda Enache, aki szerint több párbeszédre, bizalomra és főként jóindulatra lenne szükség.
Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője arra mutatott rá, hogy felméréseik szerint a kisebbségi jogok épp ott nem érvényesülnek, ahol a legnagyobb szükség lenne erre: ahol a magyarok 60 százaléknál kisebb arányban vannak jelen egy településen. Ráadásul a törvény által garantált jogok sem működnek a gyakorlatban.
míg a magyarok szimultán nyelvhasználatot szeretnénk, a többség szerint csak abban az esetben elfogadott az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, ha az érintett nem beszéli az állam nyelvét. Mindkét félnél nagy adag frusztrációról beszélhetünk, a magyaroknál, mert nem használhatják anyanyelvüket, a románoknál, mert mégis megpróbálják.
A civil szervezeteket Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület ügyvédje, illetve Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity képviselője jelenítette meg a panelben, mindkettő a kolozsvári többnyelvű utcanévtáblákért folyatott per előzményeit ismertette.
Bethlendi András mondandójával kicsit kényelmetlen helyzetbe hozta RMDSZ-es házigazdáit, amikor kijelentette: abban, hogy nincsenek gyakorlatba ültetve a kisebbségek jogai, a magyar polgármesterek is ludasak. Ezek nem mernek konfrontálódni román kollégáikkal, így maguk sem tesznek eleget a törvénynek, amelynek gyakorlatba ültetését – törvényi keret ide vagy oda – eleve megnehezíti az alkalmazási módszertan hiánya.
Sokszor a magyar politikusok hozzáállása sem használ az ügynek: sikerként kommunikálnak egy-egy új jogszabályt, miközben tudják, hogy az a hétköznapi emberek szintjére úgysem ér el, gyakorlatban semmi nem változik. Például az 5000 fősnél nagyobb kisebbségi közösségek tagjai hiába kérhetnek a törvény szerint anyanyelvükön orvosi ellátást, Kolozsváron erre semmi esély.
mutatott rá Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, holott valójában kiegészítik egymás munkáját. Míg 2015 előtt a kisebbségi jogok biztosítása azon múlott, hogy a magyar pártok részei voltak-e az önkormányzatoknak, a jogvédők perekkel kérhetik számon a hiányt. A civilek alternatív módon közelítenek a kérdéshez és sokszor kritikusak, de ez többnyire jogos, vélte.
A helyzetet Csoma Botond illusztrálta a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyével, mely éveken át napirenden szerepelt, s bár sokszor egyeztettek róla a román koalíciós partnerrel, mégsem sikerült áttörést elérni. A civil jogvédőkkel ellenben jó volt az együttműködés. A volt tanácsos szerint a jelenlegi megoldás konszenzus eredménye, a latin felirat kihelyezésével sikerült megakadályozni, hogy a városvezetés megfellebbezze a magyaroknak kedvező ítéletet.
Az évek során kiharcolt kolozsvári háromnyelvű táblák a nem kért latin felirattal. Fotó: Biró István|MTI
Hogyan lehetne változtatni a jelenlegi negatív helyzeten? – kérdezte Vincze Loránt FUEN-elnök, és a kérdésre eltérő javaslatok születtek. Horváth István úgy vélte,
A kisebbségi jogok biztosítása ugyanis nem csak az identitásról szól, az önkormányzatok hatékonysága is múlik rajta, és szerinte a jövőben inkább erre kellene diskurzust építeni. Ha harcolunk a jogainkért, az háborúhoz vezet, mutatott rá, ezért ideje kreatívnak lenni és alternatív diskurzusokat felépíteni.
Politikai szinten is van tennivaló, ismerte el Csoma Botond, aki szerint kisebbségi kérdésekben hiába egyezik meg az RMDSZ a hatalmon lévő párttal, az ellenzék úgyis megtámadja az eredményt, és politikai tőkét kovácsol a helyzetből. Legutóbb az új közigazgatási törvényt nyilvánították alkotmányellenesnek, és épp a szintén kisebbségi Klaus Iohannis államfő volt a feljelentő. A parlamenti képviselő szerint az lenne a megoldás, ha valamennyi román párttal egyetértés lenne a kisebbségekre vonatkozó jogi keretekről.
A konferencia végén Fernand de Varennes az MTI kérdésére elmondta: nem a kisebbségi helyzetet kivizsgálni jött,
csak tájékozódott. Erre holnap is lesz lehetősége, Marosvásárhelyen vesz részt oktatási fórumon. Kolozsváron az erdélyi magyar egyházfőkkel is találkozott, akik a restitúció elakadásáról, visszaállamosításokról tájékoztatták.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke szerint a mostani esemény mégis fontos, mivel „első alkalommal lépünk ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből”. Ez szerinte új lehetőségeket nyit, hiszen az ENSZ emberi jogi bizottságában készülő jelentésekben megjelenhetnek azok a felvetések, amikkel a kisebbségügyi különmegbízott erdélyi látogatása során találkozott.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.
… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.
Az RMDSZ bárkivel kormányozna, ha nincs a környéken az AUR. Közben még akár Elena Lasconi is bejuthat az elnökválasztás második fordulójába – állítja egy USR-megrendelésre készült felmérés.
Az RMDSZ bárkivel kormányozna, ha nincs a környéken az AUR. Közben még akár Elena Lasconi is bejuthat az elnökválasztás második fordulójába – állítja egy USR-megrendelésre készült felmérés.
Valós időben, térképen lehet követni a romániai vonatok pozícióját. Kitartó volt egy tolvaj Nagyváradon: több templomba is betört.
Valós időben, térképen lehet követni a romániai vonatok pozícióját. Kitartó volt egy tolvaj Nagyváradon: több templomba is betört.
Hetven kilométert vezetett egy 14 éves Argeș megyei tini anélkül, hogy bárkinek feltűnt volna. Fegyvercsempészet, birtokháborítás, verekedés, lövöldözés, mindez egy hírben.
Hetven kilométert vezetett egy 14 éves Argeș megyei tini anélkül, hogy bárkinek feltűnt volna. Fegyvercsempészet, birtokháborítás, verekedés, lövöldözés, mindez egy hírben.
Egy 16 éves fiú veszítette életét, miután Zsilvásáron nem látták el a sürgősségen. Listeria baktériummal fertőzött sajtot vontak vissza a forgalomból. Két macska ügyében nyomoz az állatvédelem, miután kábítószermérgezési tüneteik voltak.
Egy 16 éves fiú veszítette életét, miután Zsilvásáron nem látták el a sürgősségen. Listeria baktériummal fertőzött sajtot vontak vissza a forgalomból. Két macska ügyében nyomoz az állatvédelem, miután kábítószermérgezési tüneteik voltak.
Egy Görögországban elfogott izraeli–román exképviselő pedig állítólagos Mossad-ügynöki múltjával igyekszik elkerülni a kiadatását.
Egy Görögországban elfogott izraeli–román exképviselő pedig állítólagos Mossad-ügynöki múltjával igyekszik elkerülni a kiadatását.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
A határőrök pedig drogot találtak egy gyilkosságért körözött német férfinál.
A határőrök pedig drogot találtak egy gyilkosságért körözött német férfinál.
Egy új mezőgazdasági szabály miatt elégedetlenkednek a kistermelők. Kolozsvárra jön az IKEA?
Egy új mezőgazdasági szabály miatt elégedetlenkednek a kistermelők. Kolozsvárra jön az IKEA?
… a PNL Vitéz Mihályt is behívta a választási kampányba, segítsen már egy kicsit, Ludovic Orban pedig lufikat pukkantgat… és megfagyott két ember Hargita megyében.
… a PNL Vitéz Mihályt is behívta a választási kampányba, segítsen már egy kicsit, Ludovic Orban pedig lufikat pukkantgat… és megfagyott két ember Hargita megyében.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.