Párhuzamos valóságokat szül a kisebbségi jogok kérdése Erdélyben. Abban azonban mindenki egyetért, hogy csak papíron léteznek.
Kifele jól mutat a törvényi keret, de a gyakorlatban nem működik a kisebbségi anyanyelvhasználat Romániában – ez volt a közös nevező, amiben egyetértettek az erdélyi jogvédők a témában tartott szerdai konferencián. Illetve abban, hogy a kisebbségi jogok helyzete Romániában korántsem egyszerű, ellenben bonyolult.
Az esemény apropóját az adta, hogy három napra Erdélybe érkezett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja. A kanadai-ausztrál állampolgárságú szakértő az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezte konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és főként az erdélyi magyar közösség helyzetéről tájékozódott.
Utóbbit a jogvédő szervezetek vezetői vázolták fel neki egy panelbeszélgetésen, és nem tudjuk, mennyit értett meg belőle, ugyanis annyira eltérő nézőpontból láttatták a helyzetet, hogy kicsit az az érzésünk támadt, mintha párhuzamos valóságokat szemlélnénk. Holott csak
A kisebbségi jogok terén legfájóbb pontnak számító Marosvásárhely helyzetét Smaranda Enache ismertette, kifejtve, nemcsak az ügyintézésben, feliratozásban, az oktatási intézményekben is sérülnek a kisebbségi jogok, külön kitérve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetére. A Pro Európa Liga képviselője szerint Romániában csak papíron biztosítottak a kisebbségi jogok, mivel jól mutatnak külföld felé.
Kicsit keserűen állapította meg, hogy miközben a régi jogvédő generációnak 1989 után sikerült eredményeket elérni ezen a téren azáltal, hogy Románia az Európai Unió tagja akart lenni, ma visszalépés tapasztalható. Nemcsak a kisebbségi jogok, hanem általában a demokrácia terén. „Az Európai Unió részéről sem érzek érdeklődést, más prioritások vannak” – mondta Smaranda Enache, aki szerint több párbeszédre, bizalomra és főként jóindulatra lenne szükség.
Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője arra mutatott rá, hogy felméréseik szerint a kisebbségi jogok épp ott nem érvényesülnek, ahol a legnagyobb szükség lenne erre: ahol a magyarok 60 százaléknál kisebb arányban vannak jelen egy településen. Ráadásul a törvény által garantált jogok sem működnek a gyakorlatban.
míg a magyarok szimultán nyelvhasználatot szeretnénk, a többség szerint csak abban az esetben elfogadott az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, ha az érintett nem beszéli az állam nyelvét. Mindkét félnél nagy adag frusztrációról beszélhetünk, a magyaroknál, mert nem használhatják anyanyelvüket, a románoknál, mert mégis megpróbálják.
A civil szervezeteket Szőcs Izabella, a Minority Rights Egyesület ügyvédje, illetve Bethlendi András, az Advocacy Group for Freedom of Identity képviselője jelenítette meg a panelben, mindkettő a kolozsvári többnyelvű utcanévtáblákért folyatott per előzményeit ismertette.
Bethlendi András mondandójával kicsit kényelmetlen helyzetbe hozta RMDSZ-es házigazdáit, amikor kijelentette: abban, hogy nincsenek gyakorlatba ültetve a kisebbségek jogai, a magyar polgármesterek is ludasak. Ezek nem mernek konfrontálódni román kollégáikkal, így maguk sem tesznek eleget a törvénynek, amelynek gyakorlatba ültetését – törvényi keret ide vagy oda – eleve megnehezíti az alkalmazási módszertan hiánya.
Sokszor a magyar politikusok hozzáállása sem használ az ügynek: sikerként kommunikálnak egy-egy új jogszabályt, miközben tudják, hogy az a hétköznapi emberek szintjére úgysem ér el, gyakorlatban semmi nem változik. Például az 5000 fősnél nagyobb kisebbségi közösségek tagjai hiába kérhetnek a törvény szerint anyanyelvükön orvosi ellátást, Kolozsváron erre semmi esély.
mutatott rá Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, holott valójában kiegészítik egymás munkáját. Míg 2015 előtt a kisebbségi jogok biztosítása azon múlott, hogy a magyar pártok részei voltak-e az önkormányzatoknak, a jogvédők perekkel kérhetik számon a hiányt. A civilek alternatív módon közelítenek a kérdéshez és sokszor kritikusak, de ez többnyire jogos, vélte.
A helyzetet Csoma Botond illusztrálta a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyével, mely éveken át napirenden szerepelt, s bár sokszor egyeztettek róla a román koalíciós partnerrel, mégsem sikerült áttörést elérni. A civil jogvédőkkel ellenben jó volt az együttműködés. A volt tanácsos szerint a jelenlegi megoldás konszenzus eredménye, a latin felirat kihelyezésével sikerült megakadályozni, hogy a városvezetés megfellebbezze a magyaroknak kedvező ítéletet.
Az évek során kiharcolt kolozsvári háromnyelvű táblák a nem kért latin felirattal. Fotó: Biró István|MTI
Hogyan lehetne változtatni a jelenlegi negatív helyzeten? – kérdezte Vincze Loránt FUEN-elnök, és a kérdésre eltérő javaslatok születtek. Horváth István úgy vélte,
A kisebbségi jogok biztosítása ugyanis nem csak az identitásról szól, az önkormányzatok hatékonysága is múlik rajta, és szerinte a jövőben inkább erre kellene diskurzust építeni. Ha harcolunk a jogainkért, az háborúhoz vezet, mutatott rá, ezért ideje kreatívnak lenni és alternatív diskurzusokat felépíteni.
Politikai szinten is van tennivaló, ismerte el Csoma Botond, aki szerint kisebbségi kérdésekben hiába egyezik meg az RMDSZ a hatalmon lévő párttal, az ellenzék úgyis megtámadja az eredményt, és politikai tőkét kovácsol a helyzetből. Legutóbb az új közigazgatási törvényt nyilvánították alkotmányellenesnek, és épp a szintén kisebbségi Klaus Iohannis államfő volt a feljelentő. A parlamenti képviselő szerint az lenne a megoldás, ha valamennyi román párttal egyetértés lenne a kisebbségekre vonatkozó jogi keretekről.
A konferencia végén Fernand de Varennes az MTI kérdésére elmondta: nem a kisebbségi helyzetet kivizsgálni jött,
csak tájékozódott. Erre holnap is lesz lehetősége, Marosvásárhelyen vesz részt oktatási fórumon. Kolozsváron az erdélyi magyar egyházfőkkel is találkozott, akik a restitúció elakadásáról, visszaállamosításokról tájékoztatták.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke szerint a mostani esemény mégis fontos, mivel „első alkalommal lépünk ki magyar ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből”. Ez szerinte új lehetőségeket nyit, hiszen az ENSZ emberi jogi bizottságában készülő jelentésekben megjelenhetnek azok a felvetések, amikkel a kisebbségügyi különmegbízott erdélyi látogatása során találkozott.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Több mint 4,5 milliárd eurót költöttek 2023-ban a Romániába látogató külföldi turisták. Tényleg komolyan gondolják a Gyergyóalfalu-Ditró autópályaszakasz megépítését.
Több mint 4,5 milliárd eurót költöttek 2023-ban a Romániába látogató külföldi turisták. Tényleg komolyan gondolják a Gyergyóalfalu-Ditró autópályaszakasz megépítését.
Legyünk óvatosak, ne dőljünk be a közelgő ünnepi időszak online átveréseinek. Drogdílereket kapcsoltak le Kolozsváron.
Legyünk óvatosak, ne dőljünk be a közelgő ünnepi időszak online átveréseinek. Drogdílereket kapcsoltak le Kolozsváron.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.
… a minap mindannyiunk kedvenc pandémia-miniszteréhez kopogtattak be… és Iohannis elnök úrnak több golfpályája van, mint ahány autója az átlagpolgárnak.
… a minap mindannyiunk kedvenc pandémia-miniszteréhez kopogtattak be… és Iohannis elnök úrnak több golfpályája van, mint ahány autója az átlagpolgárnak.
Az államelnökjelöltek listája mától végleges. Letartóztattak egy kolozsvári férfit, aki 12 ezer eurót zsarolt ki egy nőtől.
Az államelnökjelöltek listája mától végleges. Letartóztattak egy kolozsvári férfit, aki 12 ezer eurót zsarolt ki egy nőtől.
Közben a kormánykoalícióban elkezdődött a marakodás, a Dacia pedig bemutatta eddigi legnagyobb és legdrágább modelljét.
Közben a kormánykoalícióban elkezdődött a marakodás, a Dacia pedig bemutatta eddigi legnagyobb és legdrágább modelljét.
Terelőutak segítenek elkerülni a feketetói vásár forgalomáradatát.
Terelőutak segítenek elkerülni a feketetói vásár forgalomáradatát.
A rendőrök pedig a héten nagyon kíváncsiak lesznek az Ön mobiljára, úgyhogy ön ne legyen az.
A rendőrök pedig a héten nagyon kíváncsiak lesznek az Ön mobiljára, úgyhogy ön ne legyen az.
Eközben Besztercén gázszivárgás miatt meghalt egy család összes tagja. Ha elfelejtette befizetni az útadót, nemsokára megszabadulhat az automatikus pénzbírságtól.
Eközben Besztercén gázszivárgás miatt meghalt egy család összes tagja. Ha elfelejtette befizetni az útadót, nemsokára megszabadulhat az automatikus pénzbírságtól.
Románia lelövi azokat a légterébe belépő drónokat, amelyek polgári vagy katonai célpontokat támadnak. Marcel Ciolacu tele van optimizmussal a teljes körű schengeni csatlakozást illetően.
Románia lelövi azokat a légterébe belépő drónokat, amelyek polgári vagy katonai célpontokat támadnak. Marcel Ciolacu tele van optimizmussal a teljes körű schengeni csatlakozást illetően.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.