// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Keményen kiosztotta az aktuális politikai vezetőket Cristi Puiu filmrendező a TIFF-en (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Az dühítette fel, hogy szabadtéren is maszkviselésre kötelezik az embereket – immáron Kolozs megyében is.

A nemzetközi filmszakma által elismert, többszörösen díjazott Cristi Puiu filmrendező nem az a típusú ember, aki véka alá rejtené markáns véleményét csak azért, mert sokaknak nem tetszene az, amit mond. Aki ismeri munkásságát, tudja, hogy filmjei (Zseton és beton, Lăzărescu úr halála, Aurora, Sieranevada) sem mindig nevezhetőek közönségbarátnak – ez elmondható legújabb, Malmkrog című filmjéről is, melyet először itthon a járvány ellenére megszervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. A 200 perces, román-szerb-svájci-bosnyák-észak-macedón koprodukcióval készült, alapvetően filozofikus hangvételű alkotás egyébként idén márciusban elnyerte a Berlinale egyik új szekciójának rendezői díját.

A TIFF-en tartott romániai bemutatót nem is annyira a film, mint Cristi Puiu váratlan maszkellenes kirohanása tette emlékezetessé. A járványügyi szabályok szigorú betartása mellett zajló vetítés előtt a rendező nem akart maszkot viselni (a vetítés pénteken volt, a nyílttéri maszkviselés szombattól kötelező Kolozs megyében is, tehát nem szegett szabályt), mert úgy gondolja, hogy a hatóságok visszaélnek a hatalmukkal, miközben úgy kezelik az állampolgárokat, mint a marhákat. Mint mondta, zárt térben mindig hord maszkot, tiszteletben tartja a fizikai távolságtartás szabályait is, de azt már emberkínzásnak tartja, hogy egy 200 perces filmet szabadtéren csak maszkban lehessen végignézni.

Az, hogy ma szabadon filmeket nézhetünk együtt, annak köszönhető, hogy 1989-ben az emberek nemet mondtak a diktatúrára. A hatalomnak párbeszédre kellene törekednie, és nem úgy kellene kezelnie az állampolgárait, mint a marhákat – fejtette ki Puiu, aki nem a vírus létezését tagadta, hanem a hatóságok elfogadhatatlan hozzáállását nehezményezte. Annak a véleményének is hangot adott, hogy minden abúzust büntetni kell, és ha az állampolgárok nem teszik ezt meg a választásokkor, akkor nem teszi meg helyettük más senki. Arra biztatta a közönséget, hogy ha nem bírják tovább maszkban nézni a filmet, akkor inkább távozzanak a helyszínről.

Politikai felhangú kirohanását sokan megtapsolták, de nem mondható el, hogy felszólalása átütő sikert aratott volna.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS