Kelemen: a magyaroknak nem öröm és nem ünnep 1918

A magyaroknak nem öröm 1918, és a román állam sem segített a veszteség feldolgozásában, mert nem tartotta be a száz évvel ezelőtti ígéreteket - hangoztatta egy székelyföldi rendezvényen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva.

Az RMDSZ csütörtöki hírlevele szerint a szövetség elnöke a Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett gyergyóremetei rendezvényen beszélt az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat betartatlan autonómiaígéreteiről, amelyeket a magyar érdekképviselet - választási programja szerint - be akar emelni a módosításra váró román alkotmányba.

„Nekünk nem öröm 1918. Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy

ami nekik öröm, nekünk veszteség, és száz esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket.

Ebben a román állam sem segített, mert nem tartották be az 1918-as ígéreteket" - idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.

A szövetségi elnök szerint csak a múlttal való őszinte szembenézés lehet az alapja egy őszinte román-magyar párbeszédnek.

„Ha ezt megérti a román társadalom, ha elfogadja, el lehet oda jutni, hogy az egymás iránti kölcsönös tisztelet más alapra kerüljön. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen" - fejtette ki Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök szerint

nem mindegy, hogy a centenárium évében hogyan látja az erdélyi magyar közösséget a román társadalom,

a világ, és a magyarok hogyan látják önmagukat.

„Nekünk december 11-én (a parlamenti választások napján) azt kell tudnunk felmutatni, hogy erős közösség vagyunk, amely 100 esztendő után is itt van, ebben az országban, magyarként. Ha erős közösségként tudjuk látni és láttatni magunkat, akkor azt az újfajta építkezést, amely a történelmi léthez szükséges, Erdély jövőjét ez a nemzedék tudja biztosítani" - szögezte le az RMDSZ elnöke.

A Magyar Nyelv Napja alkalmából a Hargita megye tanácsa által alapított, a kulturális és oktatási kiválóságot elismerő Kájoni János-díjjal tüntették ki Berszán Lajost, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum alapítóját, Bajna György újságírót és Buzogány Árpád költőt. Az önkormányzat által indított Székelyföldi Akadémia keretében két könyvet mutattak be Gyergyóremetén: Daczó Katalin Emlékképek a nagy háborúból című írását, illetve Kovács Hont Imre Tanyavilág című riportkötetét.