Katalónia: százak sebesültek meg a rendőrök brutalitása miatt

• A rendőrök brutálisan lépnek fel a szavazókörzetekben, egyesével, olykor a hajuknál ráncigálva, rugdosódva teszik ki a helyiségekből a szavazókat. Esetenként gumilövedéket is bevetnek.

• A katalán vezetők szerint eddig 338-an sérültek meg.

• A spanyol belügyminiszter, Juan Ignacio Zoido szerint a rendőrök szakszerűen járnak el. A helyszíni tájékoztatások azonban nem erről tanúskodnak. 

• A spanyol miniszterelnök-helyettes bohózatnak nevezte a történteket, és nem ismeri el a népszavazás tényét.

A spanyol kormány szerint a hatóságok arányosan léptek fel Katalóniában az illegális önrendelkezési népszavazás megakadályozására, míg a katalán kormány ennek éppen ellenkezőjét gondolja – derült ki  a két kormány képviselőinek vasárnapi sajtótájékoztatóin.

Nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló

– jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban. Úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit és „arányosan cselekedtek”. Ennek a „bohózatnak” a folytatása nem vezet sehova – mondta és felszólította a katalán vezetést annak „azonnali” befejezésére. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország egy konszolidált és erős demokrácia, amelyben az állampolgárok jogai és kötelezettségei felette állnak „kormányaik vágyainak”. Világos, hogy kié a felelőség a kialakult helyzetért – mondta.

„Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt” – jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. Adataik szerint

337 ember sérült meg a rendőri akciókban,

amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást. Arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is. A belügyminisztérium egy videofelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport.

Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel. Jordi Turull sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni és újságírói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint

a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz.

Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat.

Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazási jogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák már a nap folyamán.

A magyar közmédia helyszíni tudósítójának az egyik barcelonai szavazóhelyiségben a szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van-e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon.

----

Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot Barcelonában tartózkodó erdélyi magyarokkal, hogy jobban megértsük a Katalóniában uralkodó közhangulatot. Az alábbi videót kaptuk a barcelonai Collblanc metróállomás környékéről. A készítője elmondta: Barcelona általában nyugodt város, furcsa így látni az utcákat.  

---- 

Barccelonából jelentkezett be az Erdélyi Magyar Néppárt egyik alelnöke, Tőke Ervin, aki az Európai Szabad Szövetség (EFA) küldöttségével, független megfigyelőként követi az eseményeket.

---- 

A rendőrök folyamatosan járják a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába.

Beszámolójuk szerint miközben zajlott a szavazás, egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök. A szavazóurnákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták: „Szavazunk!”, „Az utca mindig a miénk marad!”.

A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott.

----

Katalán egészségügyi források szerint 38 ember sérült meg az alkotmányellenes és betiltott függetlenségi referendum elleni rendőri intézkedések során vasárnap. A tájékoztatás szerint hárman súlyos sérülést szenvedtek, kilenc embert kellett kórházba szállítani.

A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rohamrendőrök kiszorították az embereket a Ramon Llull iskola bejárata elől, ahol szavazni akartak az önrendelkezési népszavazáson.

Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette. Hangsúlyozta: a „rendőri brutalitás” mindent elmond, a spanyol kormányt ez a „szégyen” örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. A katalán elnök felhívta a figyelmet arra:

így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak.

A politikus Sant Julia de Ramis nevű településen nyilatkozott a sajtónak ahol spanyol rendőrök és csendőrök pár órával korábban több embert a földre nyomtak vagy a földre löktek, mivel a felszólítás ellenére nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. Az eredeti tervek szerint itt kellett volna szavaznia a katalán elnöknek, aki végül egy másik településen adta le voksát.

Carles Puigdemont katalán elnök | Fotó: David Ramos/Getty Images

A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. A katalán kormány azt közölte a több mint hatezer szavazókör 73 százaléka működik. Órák óta áll a sorban szavazásra várva egy iskola előtt Barcelona polgármestere, Ada Colau, aki az eseményeket úgy kommentálta Twitter-üzenetében:

„Gyáva a miniszterelnök, aki elárasztotta rendőrökkel a városunkat”. 

A városvezető többször hangsúlyozta: ő maga nem ért egyet a népszavazás céljával, a szavazólapot ezért üresen vagy érvénytelen szavazattal adja majd be.

----

A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon – közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő sajtótájékoztatóján Barcelonában vasárnap. „Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk” – jelentette ki.

A kormányszóvivő még pénteken azt közölte, hogy vasárnap reggel kilenc és este 20 óra között 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben lehet majd voksolni a függetlenségi népszavazáson. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre.

----

A rendőri intézkedés befejezése és a hatóságok távozása után szavazni kezdtek a Barcelona melletti Sabadell kijelölt iskolájában vasárnap délelőtt a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett katalán függetlenségi népszavazáson. Még másfél órával korábban az iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek.

Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, a szavazásra előkészített urnák, szórólapok megkeresését és összegyűjtését, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak. Miután a rendőrök távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.

Tolakodás (Fotó: Catalunya independent)

Bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson – jelentette be a katalán kormányszóvivő vasárnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján Barcelonában. Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tud kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson.

Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben – tette hozzá. A bejelentés előzménye, hogy

a spanyol kormány szombaton kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét.

A politikus szerint a népszavazást nem tudják elképzeléseik szerint megrendezni, de igyekeznek megoldásokat találni az akadályokra. „Referendum B” – így nevezte a szóvivő a népszavazást.

Mint mondta, mivel a spanyol hatóságok elkobozták a borítékokat, nem tudták kellő számban pótolni őket, ezért ebben az esetben elfogadják a boríték nélkül a szavazóurnába dobott, félbe hajtott szavazólapokat is.

– hangsúlyozta Raül Romevera, a katalán kormány külügyi tanácsosa a sajtótájékoztatón.

A regionális rendőrség megérkezett az egyik szavazókörzetbe(Fotó: Biel Alino | EPA)

A politikusok – akik tájékoztatójukat katalánul, spanyolul és angolul tartották – elmondták: érvényesnek tekintik továbbá azokat a szavazólapokat is, amelyeket a választók a hivatalos formátum szerint maguk nyomtattak ki és otthonról hoztak. Egy akadémikusokból álló héttagú testület hitelesti majd a szavazás szabályosságát, és felsorolták a többségében jogtudósokból álló csoport neveit.

A feladatra eredetileg kijelölt úgynevezett választási szindikátust korábban feloszlatták, mert

a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk,

amennyiben folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

Katalóniában, az eredetileg kijelölt több mint 2300 szavazóhelyiségből, úgy tudni, 163 iskola van nyitva, ahova a szülők, gyerekek tanárok lényegében beköltöztek a hétvégére. Az iskolák bejáratánál vasárnap reggel több száz fős tömegek várakoznak arra, hogy 9 órakor megkezdhessék a szavazást.

Noha a katalán rendőröknek utasításuk van, hogy kiürítsék és lezárják az épületeket, ez eddig nem történt meg. Viszont helyiek az internetes közösségi oldalakon folyamatosan osztják meg a voksolásra készen álló, berendezett szavazóhelyiségekről készült a fényképeket. 

----

A hírügynökségek tájékoztatása szerint több körzetben a rendőrség farkasszemet néz a szavazókkal.

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és volt, ahol erő alkalmazásával távolították el az összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást. A spanyol rendőrség és csendőrség néhány helyen erőszakot alkalmazva lépett fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.

A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt – amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre – az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak.Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására.

A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: „az utca mindig a miénk marad”. A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt.

Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor, de a hatóságok sorra járják az intézményeket, és igyekeznek véget vetni a referendumnak.

• Katalán népszavazás: frontális támadást indítottak a spanyol hatóságok