// 2024. november 24., vasárnap // Emma
Románia

Kampánycélú kitoloncolás

// HIRDETÉS

Látszólag a szélsőségesség ellen lépett fel Bukarest, amikor négy radikális nézeteket valló magyar állampolgárt tiltott ki Romániából. Valójában csak ismét csak meglovagolják a magyar-román szembenállást, hogy ezáltal saját maguknak kovácsoljanak politikai tőkét. A radikalizmus támogatottsága pedig nem fog csökkenni. Egyik oldalon sem.

Belpolitikai céljaik miatt cselekedtek a romániai politikai szereplők, amikor egymásra licitálva nyilatkoztak úgy, hogy ki kell tiltani az országból a magyar szélsőségeseket. Könnyen megtörténhet azonban, hogy ezzel éppen hogy céljukkal ellentétes eredményt érnek el – már ha egyáltalán a céljaik között szerepelt az, hogy csökkenjen a szélsőséges eszmék és pártok támogatottsága a magyarok körében.

A március 10-i marosvásárhelyi események jó ürügyet szolgáltattak a bukaresti politikai élet szereplőinek, a pártoknak, a kormánynak és az államfőnek, hogy ilyenkor, kampányévben a magyar szélsőségesség veszélyeire hivatkozva nemzetféltő, illetve nemzetmentő pozícióban tetszelegjenek.
Ismeretes, hogy a marosvásárhelyi hatóságok már eleve elhintették a feszültség magvait azáltal, hogy mondva csinált ürüggyel megtiltották a székely szabadság napi menetelést. Amikor aztán a menetet mégis megtartották, szélsőséges magyar fiatalok egy csoportja – a HVIM tagjai – dulakodni kezdett a csendőrökkel.

Ennek nyomán Traian Băsescu államfő másnap kiállt a nyilvánosság elé, és arról beszélt, hogy a magyarországi szélsőséges erőket ki kell tiltani az országból. Az elnök konkrétan a Jobbik tagjait említette meg. Nyilatkozatára reagálva Victor Ponta miniszterelnök közölte: a kormány már elküldött az államfőnek egy átiratot a magyar szélsőségesek romániai tevékenységéről. Ennek nyomán egyeztetést tartottak a titkosszolgálatok vezetőivel, majd a belügyminisztérium négy magyar állampolgárt kitiltott az országból. Két jobbikos képviselőről, Szávai Istvánról és Zagyva György Gyuláról van szó, valamint a Betyársereg vezetőjéről, Tyirityán Zsoltról, illetve Mikola Béláról, az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasz Marosvásárhelyen élő vezetőjéről. Utóbbi esetében a bukaresti törvényszék csütörtökön meg is hozta a kitoloncolásról szóló ítéletet.

A jobbikosok cáfolják, hogy közük lenne a marosvásárhelyi incidenshez, és Mikola Béla is azt mondja, nem volt ott a dulakodók között. Mindez azonban a román hatóságokat nem érdekelte, fenntartották a kitiltásról, illetve kitoloncolásról szóló döntést.

Egyértelmű, hogy mind Băsescu, mind a kormányoldal elsősorban kampánymegfontolásból ment most neki a magyar radikálisoknak. Eddig zavartalanul fejthették ki tevékenységüket Erdélyben, azonban most az államfő taktikát váltott. Már tavaly nyáron magyarellenes szólamokkal kezdett új pártjának kampányolni, most pedig, hogy az RMDSZ az elnök politikai ellenfeleivel koalícióra lépve kormányra került, ismét előkerült a magyarellenes retorika. Ezért állt ki a marosvásárhelyi események után a nyilvánosság elé, és ezért kezdte a magyar szélsőségeseket ostorozni. És ugyancsak a kampány miatt reagált azonnal a kormány is, nehogy a választópolgárokban az a benyomás támadjon, hogy a kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megmentse a hazát a magyar irredentáktól.

Mindehhez érdemes hozzáfűzni, hogy Romániában egész más léptékben mérhető a kemény nacionalizmus, mint Magyarországon, és a kisebbségekkel – zömmel a magyarokkal – kapcsolatos retorikájuk alapján elmondható, hogy pártállástól függetlenül a romániai politikai paletta összes pártjában számos olyan politikus van, aki legalább annyira nacionalistának tekinthető, mint magyar viszonylatban a Jobbik.

Ezért is csaptak le ilyen gyorsan a magyar témára, hiszen Romániában a magyarkérdés napirenden tartása, a magyarellenes hangulat szítása évtizedek óta előkelő helyen áll az összes párt szavazatszerző fogásai között.

A mostani lépés elsődleges célja tehát nem annyira a magyar szélsőségesek elleni fellépés volt – ez két jobbikos képviselő meg egy „főbetyár”, illetve gárdista kitiltásával amúgy sem oldható meg. A cél annak látványos demonstrálása, hogy az államfő, illetve a kormány villámgyorsan reagál „a haza egységét érő támadásokra.”

Ezzel lehet, hogy mind Băsescu, mind a kormányoldal növelte valamelyest támogatóinak számát. Ezzel egy időben viszont Erdélyben és Magyarországon is sikerült a Jobbik táborát növelnie, hiszen kampányfogása révén mártírt csinált a párt politikusaiból.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS