// 2024. november 26., kedd // Virág
pofátlanul magas

Itt a végeredmény: erdélyi megye a virális büntetés-rekorder!

// HIRDETÉS

Jó, egész pontosan partiumi. Ahol több mint 40 millió kemény lej bírságot róttak ki a karantén alatt.

Az Expert Forum (EFOR) nevű szervezet a megyei rendőrkapitányságoktól bekért adatok alapján (Bukarestből, illetve Olt és Vaslui megyéből nem kaptak adatokat) összeállította a koronajárvány okán bevezetett szükségállapot ideje alatt kiszabott különleges bírságokra vonatkozó elemzést.

És bizony, meghökkentőek a számok.

Az abszolút rekorder Bihar megye, a maga 40 607 840 lejével. Ezt az összeget egyszerűen nem lehetett überelni. A második helyezett Dolj megyében „csak” 17 926 669 lejnyi bírságot róttak ki az illetékes szervek. Akárhogy is nézzük, a Bihar megyei végösszeg duplája a Dolj megyeinek. A harmadik és negyedik helyen egyébként Iași (17 611 581 lej) és Prahova megye (17 065 900 lej) végzett.

Ha a „sereghajtó” megyékhez (Gorj – 1 090 900 lej; Kovászna – 3 847 019 lej; Arad – 4 278 917 lej; Hunyad – 4 478 750 lej) viszonyítunk, még ijesztőbb a különbség. Az EFOR szakértői szerint a legkisebb és legnagyobb bírságok közti, illetve a Bihar megye és az összes többi megyében kiszabott bírságok közti hatalmas szakadék egyszerűen indokolhatatlan.

A szakértők azt is jelezték, mennyire aránytalan a karanténbírságok összege más európai országok hasonló büntetéseihez képest, különösen, ha figyelembe vesszük az átlagjövedelmeket (a romániai bruttó átlagjövedelem 2020 márciusában 5386 lej volt). Amihez még hozzájárul az a nem mellékes tényező is, hogy a törvény értelmében a bírságoló rendőr a saját belátása szerint ítélhette meg, mekkora összegre bünteti a vétkest. Na de itt egy európai összehasonlító táblázat, lehet böngészgetni:

Ami nekünk első látásra feltűnt, hogy a kiszabható legmagasabb büntetések, na hol, hát Bulgáriában (7500 euró) és a mioritikus hazácskában (4150 euró) vannak.

A rendőrökre visszatérve: a szakértők szerint okvetlenül meg kellene oldani az utóbbi évek katasztrofális személyzeti politikáját. Egyszerűbben: okos, képzett, árnyalt megítélésre képes rendőröket kellene csatasorba állítani, különös tekintettel arra, hogy ősszel, ugye, várható a második járványhullám. És nem lenne jó, ha ismét hatra-vakra büntetnének a totál hiányos felkészültségű közegek.

Persze, ehhez politikai akarat is kellene. Meg ahhoz is, hogy a sürgősségi állapotra, vészhelyzetre vonatkozó törvények, szabályok világosak, pontosak és áttekinthetők legyenek. Hegy ne kerüljünk megint olyan helyzetbe, amikor az alkotmánybíróság felülbírálja a bírságolást, aztán a sürgősségi állapot lejártával megtelnek a bíróságok bírságperekkel.

Halkan tesszük hozzá: lényegében egy tényleg felelős kormányra lenne végre szükség, amely nem kommunikálja le este annak szöges ellentétét, amelyet reggel lekommunikált, nem a saját politikai gesztenyéjének sütögetésével van elfoglalva járvány idején is, nem az „Erdély-tolvaj” magyarokat mutogatja a népnek revizionista mumusként. Lesz ilyen? Őszintén? Kételkedünk benne.

Ionopot chivanoc.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS