// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Indul a századik román futballbajnokság

// HIRDETÉS

Újonc székelyekkel, örök esélyes Steauával, csődvédelem alól kikerült CFR-rel.

Péntek este rajtol el a labdarúgó Liga 1 2017–2018-as szezonja, a bajnokság történetében először székelyföldi csapattal. A Sepsi OSK számára vasárnap este 18.30-tól, a giurgui Marin Anastasovici stadionban kezdődik el a nagy kaland, ám már a felkészülés sem volt zökkenőmentes a szentgyörgyiek számára. 

 

Egyrészt a magyarországi edzőtáborban ellenfelek egész sorra mondta vissza a megbeszélt felkészülési meccseket, másrészt a stadiongondjaikat tetézi Sebastian Cucu prefektus gáncsoskodása is. Úgyhogy egyelőre a brassói Tineretului stadion lesz a hazai pályájuk, miközben igyekeznek minél hamarabb a profi liga elvárásainak megfelelő állapotba hozni a sepsiszentgyörgyi stadiont. 

 

„Sepsiszentgyörgy megjelenése a román futball térképén 

óriási lehetőség a Székelyföld számára, hiszen benne lesz a mindennapi és politikai közbeszédben, és át fogja szabni a magyar–román médiaviszonyokat – véli Péter László sportszociológus. – A csíki hokival szemben ugyanis a futball egy magasan mediatizált sportág, és ha ezt jól kihasználják a szentgyörgyiek, akkor erősíthetik az erdélyi magyarság imidzsét.” 

 

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára szerint a Sepsi OSK – annak ellenére, hogy játékosainak nagy része román nemzetiségű – egy magyar etnikai projekt, amely szurkolói szinten nemcsak helyi, hanem székelyföldi projekt. Az etnikus önképre az ellenszurkolás is rá fog erősíteni, véli Péter László, aki szerint a szentgyörgyi csapat magához vonzhatja az eddigi „magyar” csapat, a Kolozsvári CFR székelyföldi szimpatizánsait is.

 

A CFR-t ugyanis Pászkány Árpád korábbi tulajdonos kivonulása után már tényleg csak a nézői miatt lehet magyar csapatnak tekinteni, az új vezetés – élén az egyelőre rejtőzködő új tulajdonossal – számára aligha jelent valamit a klub nevében is viselt 1907-es alapítási év. Pénzügyi szempontból ugyanakkor rendbe jöttek a dolgok a Fellegváron, az adósságok tavaszi törlesztése és a csődvédelem feloldása után az új edző, Dan Petrescu mellett 15 új játékost is igazolt a CFR, ismét megcélozva a bajnoki címet és a nemzetközi kupaszereplést. 

 

Ebben szokás szerint a Steaua lehet a legnagyobb ellenfél

A szaksajtóban és a fogadóirodáknál is Gigi Becali immár nevétől megfosztott, hivatalosan FCSB néven induló csapata az első számú favorit. A bukarestiek egy nappal az új szezon kezdete előtt vesztették el végleg az előző idény bajnoki címét, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság is elutasította a klub keresetét. 

 

Becaliék szerint nem a Viitorul, hanem ők végeztek az első helyen, mivel pontegyenlőség esetén nemcsak a rájátszás, hanem a teljes szezon egymás elleni eredményeit kellett volna figyelembe venni, ám a Svájcban székelő döntőbíróság a román szövetségnek adott igazat, és jóváhagyta Hagi csapatának elsőségét.

 

 

Steaua - CFR összecsapás | Fotó: Manases Sándor

 

A bajnokság térképén továbbra is Bukarest körül koncentrálódik a legtöbb csapat, bár a frissen feljutott Juventus Colentina végül Ploiești-en rendezi hazai mérkőzéseit. A három fővárosi csapat mellett azonban ott a két Ilfov megyei klub (Voluntari és Chiajna), valamint a giurgiui Astra. 

 

Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár mellett a megbízhatóan középszerű Medgyes képviseli Erdélyt, a Bánságot pedig a tavaly bravúrosan, 14 pontos büntetése ellenére bennmaradó Temesvár. A 14 csapat fele nagyon fiatal, az ezredforduló után alapított vagy csődbe ment/megszűnt csapat helyén újraalapított klub, a CFR-en kívül csak az Astrát alapították a második világháború előtt, 1921-ben. Péter László szerint a jelentős futballmúlttal bíró nagyvárosok eltűnése az élvonalból és 

 

a regáti kisvárosi csapatok előretörése a román politikai-társadalmi életben zajló változásokat tükrözi a labdarúgásban. 

„A gazdaság, a média és a politikum határozza meg a sport gyakorlatát. A korábbi szponzorok és tulajdonosak a DNA miatt a háttérben akarnak maradni, ugyanakkor a kisebb településeken olcsóbb az infrastruktúra fenntartása. Az Ilfov megyei csapatok esetében gyakorlatilag Bukarest alvóvárosairól van szó” – véli a sportszociológus.      

 

A lebonyolítási rendszer annak ellenére változatlan marad, hogy a nyáron a szövetség és a liga is előállt módosítási javaslataival. Mivel nem tudtak megegyezni, marad az elmúlt két évben alkalmazott rájátszásos rendszer: a február végéig tartó alapszakasz után az első hat helyezett a bajnoki címért játszik újabb oda-vissza kört, a 7-14. helyezettek pedig a kiesés elkerüléséért. Az utolsó kettő esik majd ki a Liga 2-be, a tizenkettedik pedig a másodosztály harmadikjával játszik kétmeccses osztályozót a bennmaradásért. 

 

Az idei szezonnal ellentétben viszont 2018-ban már nem öt, hanem csak négy csapat indulhat az európai kupákban: a győztes a Bajnokok Ligája, az ezüst- és bronzérmes, valamint a kupagyőztes pedig az Európa Liga selejtezőiben.

 

 

A román bajnokság korábbi nyertesei
 Bajnokcsapatok Bajnoki címek száma
 Bukaresti Steaua26
 Bukaresti Dinamo18
 Bukaresti Venus8
 Aradi UTA, Temesvári Kinizsi6
 Universitatea Craiova, Petrolul Ploieşti, Temesvári Ripensia4
 Bukaresti Rapid, Kolozsvári CFR3
 FC Argeş Piteşti, Prahova Ploieşti, Bukaresti Colentina, Bukaresti Olympia2
 Bukaresti Româno-Americană, Bukaresti Unirea Tricolor, Brassói Colţea, Resicabányai UD, Nagyváradi AC, Unirea Urziceni, Galaci Oţelul, Astra Giurgiu, Konstancai Viitorul1

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS