Ilie Bolojan lett újból a PNL elnöke. Jövőtől öt évre lezárják a Karánsebes–Szörényvár vasútvonalat felújítás miatt – hírek

Úgy tűnik, az egykori miniszterelnök és elnöki tanácsadó fontolóra vette, hogy újból a Nemzeti Liberális Párt színeiben tündököljön. Mint ismeretes, vasárnap zajlott a PNL pártkongresszusa, Orban pedig előtte bejelentette: visszatérne hozzájuk, és a rendezvényt követően találkozna az általa alapított párt, a Forța Dreptei vezetőivel, hogy megvitassák a PNL-vel való egyesülési megállapodás részleteit. Orban 2021 végén lépett ki a PNL-ből és alapította meg a Forța Dreptei-t.

A politikust meghívták a PNL-kongresszusra, a HotNews szerint Orban az ott elhangzott beszédében megemlítette, „főbejáraton keresztül” térne vissza hozzájuk, és csapatával hozzájárulna ahhoz, amit Bolojanék elindítottak, de bocsánatot is kért az elmúlt években megfogalmazott kritikáiért, rámutatva, hogy azokat nem rosszindulatból mondta, hanem fel szerette volna hívni a párt egyes hibáira.

– mondta Orban.

A rendkívüli PNL-kongresszus (azért rendkívüli, mert egy kormányválság kellős közepén zajlott és sorsdöntő lehet a romániai politikai szcéna alakulásának szempontjából) komoly döntéseket hozott magával.

A bukaresti Romexpón tartott vasárnapi eseményen Ilie Bolojant választották meg újra elnöknek: 1844 jelen lévővel 1842 leadott szavazattal, ebből 1769 igennel (mellette 73 érvénytelennel) megszavazták őt a PNL élére.

A kongresszuson továbbá a párt alapszabályának módosításait is jóváhagyták, úgy döntöttek, hogy az alelnökök számát négyről egyre csökkentik és létrehozzák a Nemzeti Állandó Irodát, mint központi vezetési szervet.

A párt egységesen szavazott továbbá egy olyan határozatról, amely kimondja, hogy a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a jövőben nem fognak koalícióra lépni a PSD-vel. A határozat szerint tehát ha a PSD kerül hatalomra, akkor a PNL ellenzékben marad, és ha egy PNL-tag a szociáldemokratákkal való kormányalakításra szavaz, támogatja vagy részt vesz benne, azzal kilép a kongresszus által meghatározott politikai vonalból, ami a kizárását vonja maga után.

Egy második határozatuk szerint Lucian Bode, Rareș Bogdan, Adrian Veștea, Hubert Thuma és Alina Gorghiu többször megsértették a PNL határozatait, és a párt érdekeivel ellentétes cselekményekben és lépésekben vettek részt. A kongresszus Lucian Bodét tartja politikailag felelősnek a PNL súlyos pénzügyi helyzetéért, amelybe a párt a főtitkári mandátumának lejártával került. A kongresszus felkérte őket, hogy mondjanak le párttagságukról. Amennyiben június 22-én 12.00 óráig nem nyújtanak be lemondásukat, a kongresszus felhatalmazza az Állandó Elnökséget és a Nemzeti Tanácsot a kizárási eljárás elindítására.

Ugyanakkor a PNL kongresszusának az öt liberális párttag kizárásáról szóló határozatait a bíróság megsemmisítheti – nyilatkozták Adrian Veștea stábjából származó források a Digi24-nek, hivatkozva eljárási hibákra, a párt alapszabályával való ellentmondásokra, valamint olyan bírósági határozatokra, amelyek felfüggesztik azokat a jogi aktusokat, amelyek alapján a szankciókat elrendelték.

A Szörényvár (Drobeta Turnu Severin) – Orsova – Herkulesfürdő – Karánsebes között húzódó bánsági, 110 km-es vasútvonal-szakaszt 2027-től mintegy öt évre lezárják, mivel kiterjedt korszerűsítési munkálatokat folytatnak rajta a jövőben, írja az Adevărul.

Másfél évszázados történelemre tekint vissza a Bánságot Olténiával összekötő fő vasútvonal, amely ráadásul látványos is, mivel a Dunától a Cserna-szorosig és a bánáti hegyekig mindenfélét látni útközben. Érdekessége, hogy a vonal részben az ókor óta használt régi közlekedési útvonalakat is lefedi – ilyen a drobetai római császári út, amely az egykori Dacia tartomány északi részébe vezetett. A vasútvonal számos 19-20. században épült vasúti műtárgyat is őriz.

A beruházás a Krajova – Szörényvár – Karánsebes vasúti folyosó része, amely az európai TEN-T hálózat és a Rajna–Duna árufuvarozási korridor részeként stratégiai jelentőségű. A fejlesztés során korszerűsítik a pályát, az elektromos rendszereket, a jelző- és távközlési berendezéseket, bevezetik az ERTMS 2-es szintű vonatirányítási rendszert, valamint állomásokat, viaduktokat és egyéb műtárgyakat is felújítanak.

Összesen 62 hidat és 259 kis hidat újítanak fel, emellett több alagutat is korszerűsítenek, de egyes szakaszokon teljesen új alagutak épülnek. A vasúttársaság már előre értesítette a személy- és teherszállító vállalatokat, a nemzetközi forgalmat pedig más útvonalakra terelik majd.