// 2024. november 27., szerda // Virgil
Románia

Hova tovább, PNL?

// HIRDETÉS

A liberális párt jövőbeni sorsán múlhat, mi lesz a jobbközép összefogás jövője.

Bár a romániai magyar közösséget csak közvetve érinti, mégis érdemes odafigyelni arra, hogyan alakul a jelenleg egyetlen, parlamenti képviselettel rendelkező történelmi román párt sorsa a következő hónapokban. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis jelentős válságon megy keresztül (a jelek szerint szakadás előtt áll), aminek kimenetele az egész országra kihathat, hiszen többek között azon múlik, hogy a novemberi államfőválasztáson baloldali vagy jobbközép elnöke lesz Romániának, hogy a liberálisok hogyan birkóznak meg az előttük álló feladatokkal.

A május 25-i európai parlamenti választáson elszenvedett kudarc nyomán úgy tűnt, a párt vezetői levonták a megfelelő következtetéseket, és a megújulás útját kezdték keresni. Crin Antonescu elnök leköszönt tisztségéből, de előtte még bejelentette: a PNL-t az európai liberálisok pártjából átléptetik a jobbközép, konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP), és ennek megkönnyítése, valamint a jobbközép erők megerősítése érdekében fúzióra lép az utóbbi években legfőbb ellenfelének tekintett Demokrata-Liberális Párttal (PDL).

Mindez elméletben nagyon jól hangzott, csakhogy egyrészt a fúzió sem megy könnyen, mivel a PDL-sek nem szívesen vennék, hogy gyakorlatilag nyom nélkül eltűnjenek a süllyesztőben, másrészt a liberálisok közül sem mindenki ért egyet azzal, hogy a párt feladja hagyományos doktrínáját. (Bár ez valójában semmit sem jelent, Romániában teljesen mindegy, mi szerepel egy párt nevében doktrínaként, úgyis a pillanatnyi, vagy rövid távú érdekei mentén politizál, ami akár azt is eredményezheti, hogy a nevében szereplő politikai irányzattal szöges ellentétben cselekszik).

Ennek nyomán pártszakadás látszik körvonalazódni, a PNL korábbi elnöke, Călin Popescu Tăriceanu, egykori miniszterelnök állt annak a mozgalomnak az élére, amely a PNL irányváltása nyomán a párt politikusainak egy részével új liberális pártot hozna létre, Liberális Reformpárt néven.

Tăriceanu ugyan viszonylag fegyelmezett pártkatona volt azóta, hogy a 2008-as parlamenti választáson elszenvedett kudarc után távoznia kellett a PNL éléről, ahol Antonescu vette át a helyét, de azért az azóta eltelt időszakban gyakran adott hangot a pártvezetésétől nem egyszer szögesen eltérő véleményének. Ez egy darabig hiteles is volt, főleg akkor, amikor Antonescu következetlen és ellentmondásos politikájával szembesült.

Azt követően azonban, hogy Antonescu felrúgta az amúgy kizárólag a Traian Băsescu államfő elleni gyűlölet és bosszúvágy összekovácsolta koalíciót a szociáldemokratákkal, Tăriceanu mindent megtett annak érdekében, hogy helyreállítsa a koalíciót, amikor pedig kudarcot vallott, kilépett a pártból.

Pedig a koalíció a legkevésbé sem volt korrekt: hiába kapott a PNL elvileg befolyásos tárcákat (pénzügy, gazdaság), a PSD olyan „árnyékminisztériumokat” (költségvetési, nagyberuházási) hozott ezekkel párhuzamosan létre, amelyek biztosították, hogy a szociáldemokraták kezelhessék a pénzeket. A PNL számára egyre kínosabb lett az amúgy ősellenségnek számító PSD-vel fennálló frigy, és amikor sokasodtak a jelek, hogy a PSD-s vezetők egy része az előzetes megállapodás ellenére mégsem támogatná Antonescu államfőjelöltségét, illetve mivel úgy látta, hogy a kevés sikert hozó kormányzással szemben a választások előtt jobban járhatnak, ha ellenzékbe vonulnak, lépett.

Tăriceanu ugyan a párt érdekeivel és a kormányzás előnyeivel próbálta ellenkezését magyarázni, azonban sejthető volt, hogy a felszín alatt személyes érdekek is meghúzódhatnak. Ezt erősítette meg az a tény, hogy a PSD – hálából azért, mert kitartott a koalíció mellett – támogatta, hogy őt válasszák meg a szenátus élére a leköszönt Antonescu helyett.

Ez persze a legkevésbé sem önzetlen cselekedet, hiszen Tăriceanu jelenleg a PSD falovaként működik a jobbközép oldalon. Új pártjával, valamint tervezett saját indulásával az államfőválasztáson jelentősen csökkentheti a jobbközép erők esélyeit az elnökválasztáson, a PSD malmára hajtva ezzel a vizet.

A kérdés most az, hogy a liberális párt hagyományos szavazói közül hányan gondolják úgy, hogy a liberalizmus értékeit egy olyan párt őrzi meg hitelesen, amely a szociáldemokraták szekerét tolja a jobboldallal szemben.

A PNL támogatottságát ugyanis Antonescu kapkodó és következetlen politizálása mellett jórészt PSD-vel megkötött szövetség erodálta, ezért egyáltalán nem biztos, hogy Tăriceanu kezdeményezése elnyeri a zömmel jobbközép érzelműként számon tartott liberális szavazók bizalmát.

A PDL-lel fuzionáló PNL sem marad ugyanakkor lényegesen hitelesebb, hiszen hivatalosan is elhagyja a liberális közösséget. Mindennek fényében könnyen megtörténhet, hogy az „osztódással szaporodó” jobbközép, amelynek egyik szereplője ráadásul a PSD tenyeréből eszik, a fúzió és a néppárti csatlakozás ellenére is kénytelen lesz vereséget elkönyvelni a soron következő államfőválasztáson.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS