// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Hoppá: a Heineken szerint mégis létezik a Székelyföld

// HIRDETÉS

És a lakóit is tiszteli. Mire nem képes egy bojkottfelhívás!

Először bocsátott ki hivatalos álláspontot a „csíki sörök csatájának” témájában a Heineken Románia. A Székelyhon hírportálhoz eljuttatott közleményükben nem csak elismerik Székelyföld létét, hanem tiszteletükről is biztosítják a vidék lakóit.

Mint ismeretes, a Krónika birtokába jutott periratban a multinacionális vállalkozás jogi képviselője az „úgynevezett Székelyföld” („așa zisul ținut secuiesc") szófordulattal illette azt a tájegységet, amelyben két sörgyárral is rendelkezik.

Tette ezt „abbéli igyekezetében”, hogy a felperest övező „szimpátia" okán elhelyeztesse Marosvásárhelyről a jogi eljárást. A perirat szövegének nyilvánosságra kerülésének napján már olyan csoport is megalakult a Facebook közösségi oldalon, amely a Heineken termékeinek bojkottjára szólított fel.

Csütörtökön este a Székelyhon szerkesztőségének e-mail címére egy két nyelven, románul és magyarul megfogalmazott közlemény érkezett a holland székhelyű multinacionális cégtől, amelyben a társaság „védjegysértéssel kapcsolatos álláspontját" taglalják. Kifejtik: a Heineken Románia, „a Ciuc® sör gyártója" védjegysértés miatt nyújtott be panaszt a bírósághoz egy helyi gyártó ellen, „aki saját termékét magyarra fordított Ciuc néven forgalmazza".

A továbbiakban a közlemény a vállalat szóvivőjének nyilatkozatát ismerteti, aki kifejti: a Heineken Romániánál „tiszteletben tartjuk és értékeljük a kultúrák sokszínűségét és azon vidékek lakóit, ahol jelen vagyunk".

„A vállalatunk más színben történő feltüntetésére tett bármely kísérlet hibás és félrevezető. Több mint negyven éve, hogy a csíkszeredai sörgyárunk aktív részese a helyi közösségnek, támogatja azt és tiszteletben tartja hagyományait és kulturális örökségét. Jelenleg több mint négyszáz, Székelyföldön élő alkalmazottunk dolgozik a csíkszeredai és marosvásárhelyi sörgyárunkban, melyek a helyi fogyasztók körében kedvelt sörfajtákat gyártanak" – fogalmaznak a közleményben.

Az állásfoglalás román nyelvű változatában a Heineken szintén a Székelyföld („Ținutul Secuiesc") kifejezést használja.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS