// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia

Hírmix hétfőn: Leveszik a román zászlót az úzvölgyi temetőben. Romániából elment a munkaerő 20 százaléka

// HIRDETÉS

Továbbá a kormány megtiltja, hogy az önkormányzatok fesztiválokat, koncerteket és egyéb ünnepségeket rendezzenek közpénzből az év végéig.

Leveszik a vasárnap felhúzott román zászlót az úzvölgyi katonatemetőben

Két román nacionalista szervezet, a Nép Útja és Ortodox Testvériség a román hadsereg napját ünnepelte az úzvölgyi katonatemetőben, ahol elhangzott, hogy Románia csak a románoké, a magyarok meg jobban tennék, ha visszamennének Mongóliába, ahonnan a 13. században idejöttek.

Az ünnepség végén felhúztak egy román zászlót a temetőben álló zászlórúdra, ahol korábban, augusztusban a magyar lobogó lengett, és amit azóta levettek a temetőszabályzat értelmében.

Az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik, Birtalan Sándor polgármester pedig most azt mondja: ha kedden is ott lesz a román zászló, le fogják vonni. Mégpedig azért, mivel az önkormányzat által elfogadott temetőszabályzat értelmében bármilyen zászlót csak a temetőben zajló megemlékezések idejére lehet felhúzni, utána el kell távolítani. Ugyanígy történt az augusztus 26-i megemlékezés után is, amikor az önkormányzat megemlékezést rendezett a temetőben nyugvó honvédek tiszteletére: a magyar zászlót felvonták az eseményre, majd el is távolították.

Ezért a csíkszentmártoni önkormányzat képviselői kedden a helyszínre mennek, és ha a román zászlót a rúdon találják, eltávolítják. További részletekért kattintson a Székelyhonra.

Romániából elvándorolt a munkaerő 20 százaléka az elmúlt 10-15 évben

Romániában öregedett a lakosság és a munkaerő is az elvándorlás miatt, ami a szürkeállomány csökkenését is okozza és akadályozza a gazdasági növekedést is – derül ki a Világbank frissített országdiagnózis-jelentéséből.

A romániai népszámlálási adatok szerint a 2000 és 2021 közötti két évtizedben 22,8 millióról 19,1 millióra csökkent az ország lakossága (2030-ra pedig a becslések szerint 17,8 millióra csökken), az utóbbi 10-15 évben pedig elvándorolt az ország munkaerejének kb. 20 százaléka. Ez pedig jelentős hátrányokhoz vezet például a termelékenység vagy a magas szintű szakmai hozzáértést igénylő munkaerőpiaci szegmensekben, például az egészségügyben.

A kivándorlás miatt az ország lakossága is öregszik és csökken a képzett szürkeállomány szintje is, mivel a külföldre költőzők többsége fiatal és magasabban képzett, mint az itthon maradók. A világon Románia az egyik ország, ahol a legsúlyosabb a szürkeállomány-elvándorlás.

A Világbank szerint mindezt egy sor belső tényező okozta, mint például a nem megfelelő oktatási rendszer, az egész életen át tartó tanulással szembeni bizalmatlanság, a nem megfelelő szakmai képzések és munkaerőpiaci politikák, amelyek következtében csökken a munkavállalók kompetencia-szintje, a reálisan hasznosítható tudás, az innovációs képesség és végső soron a gazdasági növekedés.

Romániában a hasznosítható munkaerő több mint 30 százaléka inaktív, vagyis nem dolgozik, a munkaképes lakosság munkaerőpiaci részvétele (69,2 százalék) pedig EU-s szinten az egyik legalacsonyabb. A romániai cégeknek csak 21 százaléka biztosít megfelelő képzéseket alkalmazottainak, holott Európában ez az arány 31 százalék, a fejlett országokban pedig 36 százalék – állapítja meg a jelentés.

A kormány annyira fogja a közpénzt, hogy az idénre megtiltaná az önkormányzati szervezésű fesztiválokat és koncerteket

Olyan sürgősségi rendeletet tervez a takarékosság jegyében elfogadni a kormány, amely az év hátralevő részére megtiltaná, hogy a helyi önkormányzatok közpénzből rendezzenek fesztiválokat, koncerteket, helyi versenyeket és tematikus ünnepségeket. Csak a hivatalos város- vagy falunapokat és az év végi rendezvényeket lehet közpénzből finanszírozni a rendelettervezet szerint, ezeket is csak akkora összegekből, amelyek nem haladják meg az ilyen rendezvények idei havi átlagköltségeit. Adományokból és szponzorációkból továbbra is bármekkora összeget lehet ilyen eseményekre költeni.

Ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok nem költhetnek tetszés szerint közpénzeket szabadtéri koncertekre, adventi vagy karácsonyi vásárokra és az ilyenkor szokásos pazar ünnepi világításra és egyéb hasonló külsőségekre.

A rendelettervezet azt is megtiltja a közintézményeknek, hogy az év hátralevő részében új szerződéseket kössenek például irodai bútorra és egyéb, karbantartási és működési javakra és szolgáltatásokra, javításokra, könyvekre és kiadványokra, szakértői szolgáltatásokra, szakmai továbbképzésre, tanulmányokra és kutatásokra.

Az indoklás szerint minderre azért van szükség, hogy az ország tartani tudja az állami költségvetés idénre kitűzött hiánycélját, amely nem haladhatja meg a GDP 4,4 százalékát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS