Hírmix hétfőn: Leveszik a román zászlót az úzvölgyi temetőben. Romániából elment a munkaerő 20 százaléka

Leveszik a vasárnap felhúzott román zászlót az úzvölgyi katonatemetőben

Két román nacionalista szervezet, a Nép Útja és Ortodox Testvériség a román hadsereg napját ünnepelte az úzvölgyi katonatemetőben, ahol elhangzott, hogy Románia csak a románoké, a magyarok meg jobban tennék, ha visszamennének Mongóliába, ahonnan a 13. században idejöttek.

Az ünnepség végén felhúztak egy román zászlót a temetőben álló zászlórúdra, ahol korábban, augusztusban a magyar lobogó lengett, és amit azóta levettek a temetőszabályzat értelmében.

Az úzvölgyi katonatemető Csíkszentmártonhoz tartozik, Birtalan Sándor polgármester pedig most azt mondja: ha kedden is ott lesz a román zászló, le fogják vonni. Mégpedig azért, mivel az önkormányzat által elfogadott temetőszabályzat értelmében bármilyen zászlót csak a temetőben zajló megemlékezések idejére lehet felhúzni, utána el kell távolítani. Ugyanígy történt az augusztus 26-i megemlékezés után is, amikor az önkormányzat megemlékezést rendezett a temetőben nyugvó honvédek tiszteletére: a magyar zászlót felvonták az eseményre, majd el is távolították.

Ezért a csíkszentmártoni önkormányzat képviselői kedden a helyszínre mennek, és ha a román zászlót a rúdon találják, eltávolítják. További részletekért kattintson a Székelyhonra.

Romániából elvándorolt a munkaerő 20 százaléka az elmúlt 10-15 évben

Romániában öregedett a lakosság és a munkaerő is az elvándorlás miatt, ami a szürkeállomány csökkenését is okozza és akadályozza a gazdasági növekedést is – derül ki a Világbank frissített országdiagnózis-jelentéséből.

A romániai népszámlálási adatok szerint a 2000 és 2021 közötti két évtizedben 22,8 millióról 19,1 millióra csökkent az ország lakossága (2030-ra pedig a becslések szerint 17,8 millióra csökken), az utóbbi 10-15 évben pedig elvándorolt az ország munkaerejének kb. 20 százaléka. Ez pedig jelentős hátrányokhoz vezet például a termelékenység vagy a magas szintű szakmai hozzáértést igénylő munkaerőpiaci szegmensekben, például az egészségügyben.

A kivándorlás miatt az ország lakossága is öregszik és csökken a képzett szürkeállomány szintje is, mivel a külföldre költőzők többsége fiatal és magasabban képzett, mint az itthon maradók. A világon Románia az egyik ország, ahol a legsúlyosabb a szürkeállomány-elvándorlás.

A Világbank szerint mindezt egy sor belső tényező okozta, mint például a nem megfelelő oktatási rendszer, az egész életen át tartó tanulással szembeni bizalmatlanság, a nem megfelelő szakmai képzések és munkaerőpiaci politikák, amelyek következtében csökken a munkavállalók kompetencia-szintje, a reálisan hasznosítható tudás, az innovációs képesség és végső soron a gazdasági növekedés.

Romániában a hasznosítható munkaerő több mint 30 százaléka inaktív, vagyis nem dolgozik, a munkaképes lakosság munkaerőpiaci részvétele (69,2 százalék) pedig EU-s szinten az egyik legalacsonyabb. A romániai cégeknek csak 21 százaléka biztosít megfelelő képzéseket alkalmazottainak, holott Európában ez az arány 31 százalék, a fejlett országokban pedig 36 százalék – állapítja meg a jelentés.

A kormány annyira fogja a közpénzt, hogy az idénre megtiltaná az önkormányzati szervezésű fesztiválokat és koncerteket

Olyan sürgősségi rendeletet tervez a takarékosság jegyében elfogadni a kormány, amely az év hátralevő részére megtiltaná, hogy a helyi önkormányzatok közpénzből rendezzenek fesztiválokat, koncerteket, helyi versenyeket és tematikus ünnepségeket. Csak a hivatalos város- vagy falunapokat és az év végi rendezvényeket lehet közpénzből finanszírozni a rendelettervezet szerint, ezeket is csak akkora összegekből, amelyek nem haladják meg az ilyen rendezvények idei havi átlagköltségeit. Adományokból és szponzorációkból továbbra is bármekkora összeget lehet ilyen eseményekre költeni.

Ez azt jelenti, hogy a települési önkormányzatok nem költhetnek tetszés szerint közpénzeket szabadtéri koncertekre, adventi vagy karácsonyi vásárokra és az ilyenkor szokásos pazar ünnepi világításra és egyéb hasonló külsőségekre.

A rendelettervezet azt is megtiltja a közintézményeknek, hogy az év hátralevő részében új szerződéseket kössenek például irodai bútorra és egyéb, karbantartási és működési javakra és szolgáltatásokra, javításokra, könyvekre és kiadványokra, szakértői szolgáltatásokra, szakmai továbbképzésre, tanulmányokra és kutatásokra.

Az indoklás szerint minderre azért van szükség, hogy az ország tartani tudja az állami költségvetés idénre kitűzött hiánycélját, amely nem haladhatja meg a GDP 4,4 százalékát.