// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Halep rajongói irgalmatlanul kifütyülték Fireát

// HIRDETÉS

A teniszcsillag bukaresti szurkolótábora lehurrogta a főpolgármestert, teljesen elnyomta Gabriela Firea hangját.

Hazaérkezett hétfő délután Párizsból Simona Halep, aki vasárnap megnyerte a francia nyílt teniszbajnokság női egyes versenyének döntőjét, pályafutása első felnőtt Grand Slam-tornáját.

 

Családja, barátai és sporthivatalosságok a bukaresti Henri Coandă repülőtéren fogadták a teniszcsillagot, este pedig mintegy húszezer ember ment ki köszönteni őt a Nemzeti Arénába. Ott Gabriela Firea PSD-s főpolgármester fogadta, akinek a szavait a tömeg előbb a „Simona! Simona!” skandálásba fullasztotta, majd általános hangzavarral lehurrogta.

 

 

Simona Halep elismerően nyilatkozott mindegyik edzőjéről, aki egy téglát hozzátett a szombati sikeréhez, köszönetet mondott a családjának és a rajongóinak is, hogy mindenhol meleg fogadtatásban részesítették.

 

„Ez volt életem legszebb pillanata. (...) Nagy elvárások fogalmazódtak meg irányomban. Nem mondhatom, hogy negatív nyomást gyakoroltak rám a románok. Ők is várták ezt a trófeát, akárcsak én. Párizsban az egész torna alatt magam amellett éreztem a francia közönséget” – mondta a román teniszező. A legfelemelőbb pillanatnak nevezte, amikor a díjátadón bejátszották a román himnuszt, és azt a közönség énekelni kezdte.

 

Abban bízik, hogy sikere arra ösztönzi a hatóságokat, hogy modernizálják a fővárosi teniszközpontot. Ismert tény, hogy Romániában nincs rendszer építve a sport köré, és ez volt a legerősebb kritika, amit megfogalmazott. Ilie Năstase volt teniszbajnok ennél szókimondóbb volt: Halepnek és családjának gratulált a sikerért, „mert a román teniszszövetség nem igazán segítette”. 

 

Halep egyetértett Năstaséval abban, hogy „nem ez volt élete legjobb meccse”, de abban is, hogy megnyerte e döntőt és „ez a legfontosabb”. Most pár nap vakációt enged magának, majd elkezdi a felkészülést Wimbledonra, mert ezt a következő Grand Slam tornát füvön játsszák majd. Középtávú tervei között érem szerepel a tokiói Nyári Olimpiai Játékokon 2020-ban, hosszú távon pedig azt szeretné, hogy „minél több gyermeke legyen”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS