Ha valaki (például Mircea Geoană) csak kicsit lop másoktól, amikor doktori dolgozatot ír, az nem is plágium…

Ha valaki (például Mircea Geoană) csak kicsit lop másoktól, amikor doktori dolgozatot ír, az nem is plágium

Meglepődött valaki a bukaresti közgazdasági egyetem etikai bizottságának döntésén? Tudják, arról van szó, hogy július legelején Emilia Șercan újságíró megírta: Mircea Geoană jelenlegi NATO-főtitkárhelyettes nagy ívben plagizált a doktori dolgozatának megírásakor, 2005-ben.

Ilyenkor mit lehet tenni, muszáj megvizsgálni az ügyet. Az egyetem etikai bizottsága rászabadította a dolgozatra a plágiumszoftverét, aztán még ráadásul profi fordítókkal is átnézette a szöveget.

Az eredmény pedig az, hogy a derék NATO-főtitkárhelyettes mindössze 43 sornyi szöveget, továbbá két táblázatot lopott más szerzőktől. Ami olyan csekély százalékát képezi a doktori dolgozat egészének, hogy ezért nem szükséges semmiféle eljárást indítani. Tehát, ha valaki csak kicsit lop másoktól, az nem minősül plágiumnak.

Na de mi lett a többi sok-sok oldallal, amelyet a vád szerint Geoană úr ellopott? Hát, semmi. A tisztelt bizottság jó szokás szerint a jog csűrcsavarásához nyúlt: azt nyilatkozta, hogy 2005-ben, amikor Geoană úr a doktoriját megírta (és összelopkodta), még nem voltak meg azok a kritériumok (más szerzők idézésére és annak mikéntjére vonatkozóan), amelyek alapján később a plágiumügyeket vizsgálták. Szóval, szevasztok, hülyék! Hiába látja a vak is, hogy Geoană úr lopott, nem lehet eljárni, mert akkor nem voltak kritériumok meg jogi alap. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy Románia nem a jogállamiság, hanem a joghézagiság otthona. Szmájli.

A szakemberek naponta mondják, ne játsszunk a medvékkel a transzfogarasi műúton, közben turisztikai csomagok vannak az út menti medvelesre

Annyi a hír a transzfogarasi műúton üldögélő, kolduló, néha emberre támadó medvékről, hogy széles sávú internetet lehet velük rekeszteni. A szakemberek türelmesen ismételgetik minden lehetséges fórumon: emberek, ne etessétek a medvéket. Egyrészt vadállatok, bármikor megtámadhatják az embert (tavaly több mint 70 sérüléssel záruló medvetámadás történt, idén pedig halálos eset is volt már), másrészt az ingyen kajára szoktatott medvék egyszerűen nem fogják az élelemszerzés kellemetlen és nehéz módját választani, hanem visszatérnek az emberek közé, amelynek a vége az, hogy ki kell lőni őket.

És ehhez képest mi történik? Szemfüles (és masszívan felelőtlen) egyének turisztikai programcsomagként kínálják (főleg kisebb csoportoknak) a transzfogarasi medvelest. A Tripadvisor oldalon több ilyen ajánlat is fut, medveszafariként, medvelesként kínálják az egynapos túrákat, amelyben benne van a Poenari várkastély meglátogatása, maga a transzfogarasi út… no meg a medvék. Az árak 45 és 192 dollár között mozognak, személyenként. És az oldalon található vélemények többsége rajongó… ami nyilván másokat is vonzani fog.

Tehát: miközben a kormány, az illetékes állami szervek és a kutató szakemberek igyekeznek valamiféle rendet teremteni a romániai medvekáoszban (ki-ki a maga módján), mások simán kihasználják a rémes helyzetet, hogy egy kis (nagy) bevételt generáljanak belőle. Kérdés: ez így okés, tisztelt illetékesek? Nem kéne valamit tenni az ügyben? Vagy itt is van valamilyen joghézag…

Hat vezető román könyvforgalmazót úgy megbüntettek, hogy a Radnai-havasok tetejéről is látszik

A példátlan könyvszakmai bírság oka lényegében egyszerű. A sztori a következő: van egy Bookster nevezetű könyvtár a mioritikus hazában. Amelyet nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos könyvtárat. Hanem így: a könyvtár megvásárolja a könyveket a kiadóktól és könyvesboltoktól, majd az olvasók rendelkezésére bocsátja őket, mégpedig az olvasók munkáltatói által kifizetett bérlet alapján. Magyarán: a cég fizeti, hogy olvassunk. Nem is rossz ötlet. (Reméljük, valami hasonló a romániai magyar cégeknek is eszébe jutott…)

Nos, bármennyire jó ötletnek is tűnt a dolog, a nagy (mindent is leuraló) kiadóknak, forgalmazóknak nem tetszett. Mert szerintük a Bookster nem úgy viselkedik, mint egy közkönyvtár, nem tartja be a piaci szabályokat és nem fizet elég szerzői jogdíjat. Eddig oké, mondjuk, lehet kifogásolni dolgokat. Amit nem lehet: kartellesedni, és kartellként megfojtani egy piaci szereplőt, jelen esetben a Bookstert. Márpedig a Cărturești, a Humanitas (két cégen keresztül), a Nemira, a Curtea Veche és a Publica Com – csak szólunk, a hazai könyvpiacot uraló cégek legnagyobbjai közé tartoznak ezek a nevek – kapta magát, összefogott, és a Romániai Könyvkiadók Egyesületének segédletével összehangolt támadást intézett a Bookster ellen (2017 és 2020 között), amennyiben korlátozták eladásaikat a könyvtár fele.

Igen, de a Bookster se volt rest, feljelentette a kartellt a Versenytanácsnál. Az ügy most zárult le, mégpedig egy csillagászati bírság kiszabásával (ilyen még nem volt a hazai könyvpiacon): a hat plusz egy vétkest összesen kábé hatmillió lejre bírság kifizetésére kötelezte a Versenytanács. És ha nincs itt is joghézag, akkor ezt a horribilis összeget ki is kell fizetni.