// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Funar új pártja feltámasztaná a magyargyűlölő Vatra Românească szellemiségét

// HIRDETÉS

A Mi Romániánk Párt megalakulásával immár két új nacionalista párt versenyez a román szélsőjobbosok szimpátiájáért.

Kolozsvár hírhedt egykori polgármestere, Gheorghe Funar – aki szerint Jézus is dák volt – egy új nacionalista párt élén tér vissza az országos politikai porondra. A Mi Romániánk Párt (Partidului România Noastră, PRN) Maros megyei szervezetének megalakulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón a volt elöljáró kijelentette:

céljuk nem kevesebb, mint hatalomra kerülni Romániában.

Funar új politikai alakulata – saját bevallás szerint – a Vatra Românească hamvaiból született két nacionalista párt, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) és a Nagy-Románia Párt jogutódjának tekinthető. A tavasszal bejegyzett párt indulni fog az államelnöki és a parlamenti választásokon.

A sajtótájékoztatón Funar kifejtette: az 1990 óta kormányzó pártok többsége internacionalista szellemiséget képvisel. Ezek vezetői mindent megtesznek, hogy kielégítsék moszkvai vagy brüsszeli gazdáikkal szembeni kötelezettségeiket, ehhez képest a PRN „rendkívül jó” politikai irányvonalat képvisel. A román nép érdekeit szem előtt tartva hasonló közhangulatot szeretnének újrateremteni, mint amilyet a Vatra Românească vagy a Nagy-Románia Párt 1990 után, mert csak így léphetnek hatalomra a románok sorsának jobbra fordítása érdekében – fogalmazott a pártelnök.

A tagság toborzásáért a PRN más hazafi civil és politikai szervezetekkel is szövetségre lépne.

Tavaly márciusban egyébként az Egységes Románia Párt, valamint a Nemzeti Erő Párt már bejelentette, hogy egy nacionalista pólusban egyesülnek. Akkor Laurențiu Rebega román EP-képviselő azt nyilatkozta, hogy minden nacionalista párttal tárgyalásokat folytatnak, amely az elmúlt 27 évben a nemzeti értékrendet, az ország szuverenitását és függetlenségét, az ortodoxizmus szellemiséget képviselte, így többek közt a Nagy Románia Párttal, a Vatra Românească szervezettel vagy a Román Nemzeti Egységpárttal is. A PRN megalakulásával immár két új nacionalista párt „versenyez” a román szélsőjobbosok szimpátiájáért.   

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS