// 2024. november 22., péntek // Cecília
Oroszország

Foci vb: átrajzolódott a világ futballtérképe?

// HIRDETÉS

Teljes a mezőny, de a lemaradók is szervezkednek.

A négyszeres világbajnok Olaszország, a háromszoros ezüstérmes Hollandia, a legutóbbi két Copa Americát megnyerő Chile, a tavalyi Európa-bajnokságon elődöntős Wales, az Afrika-bajnok Kamerun, az észak- és közép-amerikai térséget uraló Egyesült Államok egyaránt lemaradt a 2018-as labdarúgó-világbajnokságról. A jövő nyári torna 32-es mezőnye csütörtök hajnalban lett végleges, Peru kijutásával – a legutóbb 1982-ben vb-résztvevő dél-amerikai csapatban a leghosszabb idő után visszatérő válogatottat tisztelhetjük.

A 32 csapat közül 20 szerepelt az előző, brazíliai világbajnokságon is,

azaz  a mezőny több mint egyharmada (37,5 százaléka) cserélődött ki. A tucatnyi új csapat közül azonban tíz már korábban is járt világbajnokságon, csak Izland és Panama abszolút újonc. Érdemes megnézni, korábban milyen mértékben cserélődött ki a mezőny két egymást követő világbajnokság esetében, amióta 1998-ban bevezették a jelenlegi, 32 csapatos lebonyolítási rendszert. Nos, szinte mindig 12 vagy 13 csapat cserélődött ki négyévente, az egyetlen kivétel pont a 2014-es torna volt, amikor csak 8 résztvevő változott 2010-hez képest. Az abszolút újoncoknál a 2006-os tornáé a rekord, Németországban az akkori mezőny negyede, 8 együttes első részvételét pipálta ki, utána viszont mindig csak egy-egy új válogatott jelent meg: 2010-ben Szlovákia, 2014-ben pedig Bosznia-Hercegovina. Azaz a világbajnokságok mezőnye egy nagyjából állandó elitből és középmezőnyből kerül ki, amelybe a „kicsiknek” egyre nehezebb betörni. Vagy egy olyan tudatosan végigvitt nemzeti futballfejlesztési program kell hozzá, mint Izlandon (ennek hatását láttuk már a tavalyi Eb-n is), vagy egy jó adag szerencse, mint Panama esetében, amely a térség egyik nagyhatalmának, az Egyesült Államoknak a vártnál gyengébb szereplését használta ki.

Ha kontinensekre lebontva nézzük a dolgokat,

Európában az északi országok a selejtezők nagy nyertesei: míg Brazíliában egyikük sem volt ott, most Izland mellett a dánok és svédek is jutottak. Utóbbiaknak „köszönhetjük” a négy éve még bronzérmes hollandok és az 1958 óta először lemaradó olaszok távolmaradását is – mindkét nagymúltú válogatott esetében komoly szakmai és gazdasági válság áll a háttérben, ami egyébként klubjaik európai kupaszereplésén is meglátszik. A selejtezők nagy vesztesei a brit csapatok: míg a 2016-os Eb-n a skótok kivételével mind ott voltak, a vb-re ismét csak az angolok jutottak ki. Mert míg a kontinensbajnokság létszámának 24-re emelésével az UEFA kinyitotta a kaput az európai középmezőny nagy része előtt (amiből a magyar válogatott is profitálni tudott), a FIFA továbbra is csak 13 helyet tart fenn Európának, így mindig lesznek nagyon erős távolmaradók. Kelet-Európa most is három csapatot (horvát, szerb, lengyel) delegál a vb-re, ehhez jönnek a rendezőként selejtező nélkül kijutó, amúgy szintén komoly válságban levő oroszok.

Európánál is nagyobb változások csak Afrikában voltak, ahol csak Nigéria maradt hírmondónak a 2014-es csapatok közül. Míg a közelmúltban elsősorban a nyugat-afrikai országok (Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun) számítottak rendszeres résztvevőnek, most ismét előretörtek az észak-afrikai arab válogatottak, amelyek három helyet is elvittek az ötből. A kontinens erőviszonyainak kiszámíthatatlanságára jellemző, hogy az idén januári Afrikai Nemzetek Kupáján a legjobb négy közé jutó csapatok közül a vb-re csak az ezüstérmes Egyiptom mehet.

Ezzel szemben Ázsia maga a megtestesült állandóság, az Irán, Japán, Dél-Korea, Ausztrália négyes ismét kijutott, hozzájuk jön még az 1994 és 2006 között állandó résztvevőnek számító Szaúd-Arábia. A plusz helyet az interkontinentális pótselejtező megnyerésének köszönheti a legnépesebb földrész, a Hondurast elintéző Ausztrália jóvoltából. Az ausztráloknak nagyon bejött, hogy 2004-ben átkérték magukat az óceániai zónából az ázsiaiba: előtte csak egyszer jutottak ki (1974), azóta négyből négyszer. Viszont ők játszották a legtöbb meccset a selejtezőkben, szám szerint 22-t, és közben 250 ezer kilométert utaztak.

Dél-Amerika a rendezés miatt vesztett egy helyet a múltkori hatból, Ecuador nem is nagyon fog hiányozni, Chile azonban annál inkább. A legutóbbi két Copa America győztese az utolsó fordulóig továbbjutásra állt, Argentína rovására, ám végül Messi mehet Moszkvába, Alexis Sanchez és Vidal nem. Helyettük a középszerű kerettel rendelkező Peru, amelynek legismertebb játékosa a Lokomotiv Moszkva csatára, Jefferson Farfán.

Az USA ötödik helye és kiesése az észak- és közép-amerikai zónában nagyjából az olaszokéhoz hasonló meglepetés, a helyére kerülő Panama pedig mifelénk legfeljebb azért lehet érdekes, mert kapusa, Jaime Penedo a Dinamo Bukarestben véd. Nem véletlen, hogy a selejtezők lezárásakor pont az amerikaiak vetették fel, hogy a 2018. június 14. és július 15. között zajló világbajnoksággal párhuzamosan rendeznének egy tornát a legnevesebb távolmaradókkal, mint Olaszország, Hollandia, Chile vagy Ghána. Ellen-világbajnokság még úgysem volt...

Négy éve is ott voltak, most is ott lesznek: Oroszország, Anglia, Belgium, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Argentína, Brazília, Kolumbia, Uruguay, Ausztrália, Irán, Japán, Dél-Korea, Costa Rica, Mexikó, Nigéria.

Négy éve ott voltak, most nem lesznek: Bosznia-Hercegovina, Görögország, Hollandia, Olaszország, Chile, Ecuador, Egyesült Államok, Honduras, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun.

Négy éve hiányoztak, most kijutottak: Dánia, Izland, Lengyelország, Svédország, Szerbia, Peru, Szaúd-Arábia, Panama, Egyiptom, Marokkó, Szenegál, Tunézia.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS