// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ezrek felhőtlen szórakozását tette tönkre egyetlen vandál

// HIRDETÉS

Sokan csodájára jártak, de akadt, akit zavart a közösségi zongora.

Egyetlen ember teremtette meg az ingyenes szabadtéri szórakozás lehetőségét több ezer nagyváradi számára, de egy másik el is vette tőlük. Ismeretlen tettesek megrongálták azt a pianínót, melyet az Ezredévi emléktéren (Piața Libertății) virágboltot működtető Marius Sabău Svédországból vásárolt a parkban sétáló váradiak szórakoztatására.

A virágárus korábban azzal vívta ki a lakosok szimpátiáját, hogy több ezer tulipánhagymát ültetett a parkban, a tavaszi színkavalkádnak csodájára jártak a helyiek és a turisták. Ezt fejelte meg a közösségi zongorával, melyet a boltja melletti lugasban állított fel. A közeli zeneiskola diákjaira gondolt elsősorban, hogy akik nem engedhetnek meg maguknak egy otthoni zongorát, legyen ahol gyakoroljanak.

A tulipános sétány a váradi Ezredévi Emléktéren. Fotó: Csaba Koller|Ghidlocal.com

A parkbeli pianínót nem csak ők használták, sok képzett vagy önjelölt zenész ült le mellé, és tavaszi-nyári estéken számos környékbeli sétált ki ide hallgatni az ismert vagy kevésbé ismert zeneszerzők műveit. A közösségi zongorának a turisták is csodájára jártak, sokan szóvá is tették a közösségi oldalakon: jó lenne, ha a váradi példa ragadós lenne.

Na, most már nincs amit utánozni: a váradi közösségi zongora elnémult, miután csütörtökre virradóra vandál kezek a hangszernek mind a 83, a húrok ütögetésére szolgáló kis kalapácsát kiszakították a helyéről. Pedig csak pár napot kellett volna várni, a virágárus azt tervezte, elszállítja a hangszert, hogy ne tegyen benne kárt a téli időjárás. Bár lesújtották a történtek, Marius Sabău idealizmusa határtalan: megjavíttatja és visszahelyezi a filagóriába a megrongált pianínót.

Közösségi zongorákat Európa-szerte találni, a forgalmas parkokba, pályaudvarokra, repülőterekre stb. kihelyezett hangszerek célja, hogy játszani tudó emberek örvendeztessék meg arra nem képes társaikat. Ahogy ez a férfi tette:

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS