// 2024. november 26., kedd // Virág
választás

Euroszkeptikusok előretörése

// HIRDETÉS

Aggasztónak tartják a fősodorbeli európai politikusok, hogy az EP-választás nyomán előre törtek az euroszkeptikus, gyakran szélsőséges eszméket hirdető pártok. De mi a teendő?

Az európai parlamenti választások egyik legfontosabb jellemzője az euroszkeptikus, szélsőségesnek, szélsőjobbnak nevezett, bevándorló-ellenes pártok előretörése.
Nagy-Britanniában az Európai Unióból való kilépés gondolatával kacérkodó, az uniós tagállamokból származó bevándorlók számának korlátozását követelő, gyakori románellenes kijelentéseiről ismert Nigel Farage vezette Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) végzett az élen, míg Franciaországban a Marine Le Pen irányította, hasonlóan bevándorló-ellenes Nemzeti Front győzött. Hasonló eredményt ért el a dániai euroszkeptikus párt, Hollandiában is második lett az ebbe a „pártcsaládba” tartozó Szabadságpárt, míg Görögországban az EU-t szélbalról bíráló alakulat lett a befutó.

Mindez azt jelzi, hogy számos régebbi EU-tagállam polgárai komolyan elégedetlenek az EU működésével – pontosabban azt, hogy az Unió előnyeit különösebben nem érzik, csak a brüsszeli bürokrácia állandó jelenlétét és néha furcsa döntéseit, valamint azt, hogy néha a brüsszeli központ a fejük fölött akar róluk dönteni.

Persze mindez nem föltétlenül tudatosul az emberekben, kellenek az olyan pártok, amelyek ezeket az ellenérzéseket megfogalmazzák, és becsatornázzák.

Az is a tényekhez tartozik, hogy az euroszkeptikus pártok támogatásával gyakran nem is annyira az EU-t, hanem a többi hazai pártot kívánták büntetni, mivel elégedetlenek azzal, ahogy a közel öt éve tartó gazdasági válságot kezelték. Vagyis az EU-ellenes, vagy annak bizonyos aspektusait bíráló pártok sikere nem feltétlenül a polgárok EU-val szembeni ellenérzéseit tükrözi. Egyszerűen csak kiábrándultak a „régi rendszer” részét képező politikai erőkből, és valami újat szeretnének.

Ráadásul ezek az euroszkeptikus pártok rendszerint a válság sújtotta, kevesebb bérért többet dolgozni kényszerülő, néha munkahelyét is elvesztő polgárok fülének kedves szólamokkal próbálják – zömmel sikerrel – megszerezni az emberek támogatását. A bevándorlók ellen kampányolnak, mondván: nem csupán elveszik az emberek munkahelyét, de idegen kultúrájukkal, azzal, hogy nem hajlandóak elfogadni az adott ország kulturális és vallási hagyományait, feszültséget gerjesztenek, és veszélyforrást jelentenek.

Ez persze gyakran populizmus, demagógia, és a valós gazdasági, szociális program hiányát hivatott leplezni, azonban mégsem ajánlatos félre söpörni. A britek és a franciák közel 30 százalékát szélsőségesnek bélyegezni azért, mert az EU-val szembeni kritikus pártokra, a bevándorlás okozta problémákra – néha talán a kelleténél durvábban – rámutató alakulatokra szavazott, ugyanolyan hibás lenne, mint amilyen egyszerű.

Az újonnan összeülő, az eddiginél nagyobb befolyással rendelkező EP-nek és az új összetételű Európai Bizottságnak aligha lesz elegendő annyit tennie, hogy megpróbálja elszigetelni ezeket a pártokat, mondván: az extrémizmust képviselik. Ezzel ugyanis csak még inkább elszánttá tennék híveiket, hiszen csak azt látnák beigazolódni, hogy az EU valóban semmibe veszi az akaratukat. E pártok néha szalonképtelen stílusban ugyan, de gyakran reális problémákra világítanak rá, az európai és a nemzeti identitás közötti feszültségre mutatnak rá, és arra, hogy a különböző kultúrák közötti eltérésekből fakadó konfliktusok megoldására nem elegendő csupán a tolerancia és a multikulturalizmus szükségességét ismételgetni – konkrét gazdasági és szociális intézkedésekre is szükség van a válsághelyzetek kezelésére. És arról is elkerülhetetlen az érdemi vita, hogy meddig kívánatos mélyíteni az európai integrációt, meg kell végre vizsgálni: mennyien szeretnék, ha leállna, sőt valamelyest visszafordulna az integráció, és mennyien szeretnék, hogy a tagállamok még több szuverenitásról mondjanak le az ezáltal még nagyobb hatalomra szert tevő brüsszeli központ javára, megágyazva ezzel az Európai Egyesült Államok létrejöttének.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS