// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ész nélkül irtják a fákat az egykori dák főváros területén, Sarmizegetusán

// HIRDETÉS

A munkagépek a világörökség részét képező dák szentélyek kőelemeit sem kímélik – figyelmeztetnek a környezetvédők.

Láncfűrészek és buldózerek okoznak visszafordíthatatlan kárt az UNESCO világörökségi listáján szereplő egykori dák főváros, Sarmizegetusa Regia (Gredistye/Várhely, Hunyad megye) környékén – figyelmeztet két környezetvédelmi egyesület. A fontos régészeti lelőhelyet január végén karbantartásra hivatkozva zárták be a látogatók előtt.

Az Agent Green és a Dacica egyesületek által készített drónfelvételeken jól látható, hogy olyan nagy méretű tölgyfákat vágtak ki, amelyek a turisztikai útvonalakon kívül esnek. Ráadásul az egyes kidőlő fák a kőtömbökre zuhantak. A munkagépek óriási károkat okoztak a szentélyek területén is. Tekintettel arra, hogy Sarmizegetusa Regia világörökségi listán szerepel, ugyanakkor a 40 hektáros Gredistye–Csoklovina természetvédelmi területnek minősül, az itt végzett pusztítást a törvény is bünteti.

A környezetvédők szerint a régészeti lelőhely vezetőségének semmilyen hosszú távú terve nincs a környék megóvására, és nincs tudatában annak, hogy az erdőirtásnak milyen hatása lesz a talajra és a felszín alatti vizekre. Terveik szerint összesen 103 fát (306 köbméter) fognak kivágni, az első 80-at máris eltávolították. Az igazgató azzal érvelt, hogy csak olyan fákat vágtak ki, melyek el voltak korhadva, azonban ezt cáfolják a környezetvédők, szerintük az anyagi haszon miatt történik az – egyébként a erdőügyi minisztérium engedélyével zajló – fairtás.

A két egyesület felhívásban fordul az illetékesekhez (a kulturális minisztériumhoz, a környezetvédelmi őrséghez és az erdészeti őrséghez), hogy akadályozzák meg a még meglévő fák kivágását, és indítsanak átfogó vizsgálatot.

Sarmizegetusa Kr. e. I. században, Burebista királysága idején az egyesített dák állam fővárosa volt. Krisztus után 106-ban, miután a rómaiak legyőzték a birodalmat támadó dákokat, fővárosuk Sarmizegetusa romjai mellett építették fel a Traianus által alapított Dácia tartomány első fővárosát, Ulpia Traianát. A megalapított új tartomány Erdély nagy részét magába foglalta, és római uralom alatt állt 165 éven keresztül. Sarmizegetusa a román nemzeteszme egyik legfontosabb helyszíne. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS