// 2024. november 27., szerda // Virgil
Toró T. Tibor

Erősen nyitott a Szent László Napok

// HIRDETÉS

Számtalan és jobbnál jobb programok várják a váradiakat – és nem csak. Csak győzzünk válogatni.

Üdvözlégy Szent László király! – ez volt a címe annak az előadásnak, amellyel Sebestyén Márta köszöntötte Nagyvárad alapítóját a tiszteletére szervezett Szent László Napok csütörtök esti nyitógáláján. Magyarország egyik legkiemelkedőbb népzenei előadóművésze Andrejszki Judit régizenei előadóművésszel, valamint  Havasréti Pállal (tekerőlant, bőgő) és Caius Herával (lant, teorba, barokk gitár) lépett a Pece-parti Párizs színpadára, ahol a népzene és a reneszánsz századokon átívelő, örömteli világát „hangolták” össze a szónoklatokat és a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus előadását követően.
 

Nincsen ünnep szpícsek nélkül

A felszólalások sorát Zatykó Gyula főszervező kezdte meg, aki köszönetet mondott a rendezvény megvalósításában szerepet vállalóknak: önkénteseknek, támogatóknak, vállalkozóknak, valamint a városvezetőknek, akik idén partnerként járulnak hozzá a programhoz. „A Szent László Napok önbecsülésünk megerősítéséről szól, a Nagyváradon élő más nemzetiségűek felé pedig híd és kapocs kell hogy legyen” – hangsúlyozta Zatykó Gyula. Kiemelte: a rendezvény legfőbb feladata elérni azt, hogy a várost alapító, itt eltemetett Árpád-házi Szent László magyar király alakja mindenki számára természetes módon hozzátartozzon a város arculatához. „Szent László magyar király minden vallásos emberé, minden magyar emberé, minden lovagias emberé. Akit bámulatra gerjeszt a hősiesség, aki szereti magyar hazáját, az mind tisztelettel tekint föl a hős Szent László magyar királyra” – idézte Zatykó Gyula a nagyváradi Jogakadémia első dékánjának, Hoványi Gyulának a szavait, amelyek kereken száz esztendővel ezelőtt jelentek meg a Tiszántúlban. A városalapító lovagkirály emlékének ápolása mellett Zatykó a Nagyváradi Magyar Napok céljai között említette az önkéntesség, a környezettudatosság, valamint a jótékonykodás népszerűsítését is.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke ünnepi köszöntőjében kifejtette: száz évvel ezelőtt az erdélyi és partiumi városok többsége, köztük a Partium fővárosaként emlegetett Nagyvárad is a magyar kultúra fellegvárai és a tudományosság laboratóriumai, az erdélyi identitás őrzői voltak. „Trianon után városaink szellemiségét sok támadás érte, és amit nem tettek tönkre a két világháború közötti időszakban, majd az azt követő kommunizmus értékromboló évei alatt, azt napjainkban próbálják semmisé tenni. A Kolozsvári Magyar Napok nyomdokait követő Szent László Napok üzenete, hogy megvédjük bástyáinkat, felemelt fejjel küzdjünk a megmaradásért, hiszen értékteremtő közösség vagyunk” – fogalmazott a néppárt elnöke.  

„Üzenetértéke van annak, hogy a váradiak „magyar napokat” szerveznek, és azt Szent László Napoknak nevezik. Az a legfőbb üzenete, hogy otthon érzik magukat városukban, és be akarják lakni annak tereit, meg akarják mutatni magukat, megmutatni, hogy mennyien vannak, megmutatni, hogy milyenek” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében.

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja eközben arról beszélt, hogy hármas céllal érkezett a Szent László Napokra. Az ünnepélyes megnyitón való részvétel mellett állami kitüntetést adott át Ujvárossy László grafikusnak, a Partiumi Keresztény Egyetem professzorának az Alkalmazott víziók elnevezésű jubileumi tárlaton. Kitüntetést szeretett volna átnyújtani Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak is, aki azonban úgy érezte, hogy nem érdemli meg, mivel elmondása szerint kudarcot vallott a premontrei rend egykori gimnáziumának restitúciója ügyében. Magdó reményét fejezte ki, hogy Fejes Rudolf Anzelm a későbbiekben elfogadja a magyar állam kitüntetését. Úgy vélekedett: „nem mindig csak az eredményt kell értékelni, hanem néha a küzdelmet is”.
 

Tőkés: folytatnunk kell harcunkat

Végül Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel, aki elsődlegesen a szervezőknek gratulált, amiért Nagyváradot is azon erdélyi városok közé emelték, ahol hagyománnyá válik a „magyar napok” megrendezése. A megmaradás és értékfelmutatás ezeknek a legfontosabb üzenete. Köszöntőbeszédében a volt királyhágómelléki református püspök a múlt történéseit, küzdelmeit, tragédiáit is felelevenítve tett hitet amellett, hogy a jövőbe nézve kell cselekednünk — felelősséggel minden iránt, ami napjainkban emberi és nemzet kihívásnak számít, a környezettudatos életviteltől az értékek megőrzésén át a gazdag örökség továbbadásáig.

Emlékeztetett: a vérzivataros időkben túl sokan pusztultak el szűkebb és tágabb környezetünkben ahhoz, hogy ne tekintsünk aggodalommal a világban és a szomszédságunkban zajló eseményekre, ráadásul a köldöknéző nyugati világ – beleértve az Európai Uniót – sem törődik kellőképpen a keleti válságokkal vagy a nemzeti kisebbségek gondjaival. Ezért aztán önerőből is folytatnunk kell harcunkat a szabadságért, a Temesváron negyed százada elkezdett változásokért, közösségi jogainkért. Nem méltó elődeinkhez sem a megalkuvás és a félelem, öntudatos polgárokként és mai magyarokként egyaránt küzdenünk kell városainkért, környezetünkért, nemzetünkért, hitünkért, múltunkért és jövőnkért, Erdélyért és a Partiumért, autonómiánkért.

Meg kell találni a megfelelő eszközöket, amelyek megmaradásunkat és boldogulásunkat garantálják szülőföldünkön. Tőkés László utalt több fontos idei évfordulóra is, köztük a hetven évvel ezelőtti holokausztra, hiszen Szent László városa is meghozta akkor a maga súlyos áldozatát. Itt érezzük magunk között azokat a polgártársainkat, „kiket kiirtott az idő gazul” – idézte az EP-képviselő Jékely Zoltán nagy versét –, és mi, erdélyi, partiumi magyarok nem akarunk zsidó testvéreink sorsára jutni, akiket a fajüldözők elpusztítottak, a kommunisták pedig pénzért kiárusítottak. Tőkés László nemzeti imánk kezdősorával kívánt sikeres Szent László Napokat mindenkinek: „Isten, áldd meg a magyart!”
 

Mai programajánló

Ha eddig eljutottál az olvasásban, megérdemelsz egy sört. Ha Váradon vagy, akkor ezt a legjobb lesz a Rhédey-kertben (ma Bălcescu-park) elfogyasztanod, ahol a reggel óta már zajlanak a jobbnál jobb programok, s természetesen csapra vannak ütve a sörös, boros, no meg a pálinkás hordók is.

Amennyiben egy kis kultúrára is fájna a fogad az esti A. G. Weinberger és Deák Bill Gyula koncert előtt, akkor az alábbi programokból válogathatsz.

Ha már kint vagy a Rhédeyben, nem létezik, hogy ne vennéd észre, hogy kézművesvásár zajlik, van min legeltetned a szemed, csak a pénztárcád is bírja, ha valamik megtetszenének. Ha szeded a lábad, akkor még eléred a 15 órától meghirdetett honfoglalás-kori jurta-, viselet- és fegyverbemutatót, amit szintén a gróf által örökségül hagyott kertben tartanak, ha meg inkább egy kis muzsikára vágyna a füled, akkor 15:30-kor toborzót tart a Csökmői fúvószenekar, akciójukat pedig 16:30-kor a Fő utcán a Holnaposok szoborcsoportnál megismétlik, hogy a 17:15-re meghirdetett toronyzenélésnek a városháza tornyában minél több tanúja legyen.

A képzőművészet kedvelői sem maradnak ma délután szórakozás nélkül, 16:30-kor Elekes Gyula tűzzománc kiállítása nyílik meg a partiumi Keresztény Egyetemen. Aki erre ellátogat, biztosan lemarad Pápay Zoltánnak a váradi várat felfedező körútjáról, ami pont úgy 17 órakor kezdődik, mint a Moldován Gellért Lajos által vezetett városnéző séta, amit stílusosan A Pece-parti Párizs szépségei címmel hirdettek meg. Szent Lászlóról, a magyarság szentjéről tartanak előadást, miközben a Rhédeyben felállított Moszkva-sátor önjelölt művészeket vár használaton kívüli monitorok és tévék befestésére.

Hungarikumokról lesz szó a parkban 17:30-tól, ahol 18 órától a Csökmői fúvószenekart azok is meghallgathatják, akik lemaradtak az előző performanszokról. 18:30-kor viszont ismét a PKE-n kéne lenni a Történelem a pályán című kiállítás megnyitóján, no persze, ha nem csábulunk el a Rhédeyben 19 órától meghirdetett borkóstolótól. Az este viszont egyirányú, és a blues szerelmeseinek kedvez A. G. Weinberger, majd Deák Bill Gyula koncertjével, akit viszont nem elégít ki a buli, vagy egyszerűen csak folytatná a napot 23 órától éjszakai labdarúgó-kupára nevezhet a Sportiskola pályáján, illetve Pece-partyzhat a Moszkvában.

Kép: Ürmösi Levente Mihály

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS