// 2025. május 22., csütörtök // Júlia, Rita

Erdély a Nagy Háborúban: nem voltak hősök, csak áldozatok

// HIRDETÉS

Koszta István hadtörténész könyve elsődleges forrásokra alapozva vizsgálja felül Erdély szerepét az első világháborúban.

Koszta István erdélyi hadtörténész az első világháború századik évfordulója alkalmából arra vállalkozott, hogy egy háromrészes könyvsorozatban összegezze mindazt, amit az elsődleges történeti források alapján tudni lehet Erdély szerepéről a Nagy Háborúban. Az első kötet, A sors kereke a végzetre forog? – Erdély a Nagy Háborúban címmel, a világégés kirobbanásának évfordulójára, 2014-ben jelent meg. Azóta elkészült a második kötet is, melynek címe Erdély a Nagy Háborúban 1914–1916 augusztus. A vaskos könyvet csütörtök délután, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban mutatta be a szerző jelenlétében Csucsuja István, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora.

Lehet-e még újat mondani a Nagy Háború erdélyi vonatkozásairól?

A kötetbemutatón kiderült: nagyon is sok a tisztázandó kérdés Erdélyt illetően. Koszta István úgy vélekedett, a hadírók, történészek sokszor keresik Erdély helyét és szerepét a háborúban, gyakori azonban a téma érzelmi megközelítése, emiatt pedig sok a tévhiedelem. Hősöket látunk ott, ahol csak áldozatok voltak – tette hozzá a szerző. Úgy tartotta tisztességesnek, ha csak elsődleges forrást – külföldi levéltárakban őrzött dokumentumokat, hiteles hadi naplókat és emlékiratokat – használ a tárgyilagos szempont megőrzése érdekében.

Külön dilemmát jelentett, hogyan járjon el a kollektív emlékezetben tényként kezelt hiedelmekkel úgy, hogy cáfolásuk ne legyen dehonesztáló. A román hadsereg 1916. évi erdélyi betörésére, a támadás visszaverésének körülményeire vagy a civil lakosság veszteségeire is másképpen emlékezik az utókor. A szerző meggyőződése szerint „nincs értelme mellé beszélni”, még akkor sem, ha ezek nem azok a történetek, melyeket hallani szeretnénk. Mindezek miatt a könyv nem könnyed olvasmány, „okozhat álmatlan éjszakákat.”

A hadsereg élelmezése befolyásolta a háború kimenetelét

Csucsuja István szerint a kötet egyik kiemelkedő érdeme, hogy több fejezetet szentel az ellátás és a közélelmezés kérdésének. A történész szerint a katonai logisztika az, ami eldöntötte az első világháború kimenetelét. I. Károly román király uralkodása alatt Románia megmaradt semlegesnek – azaz kivárt –, de titkos tárgyalásokat folytatott a központi hatalmakkal. Mivel az ország jelentős gabonatartalékkal rendelkezett, rendszeresen szállított a Német Birodalom és a Osztrák-Magyar Monarchia egyes osztrák területeire gabonát. A szállítás csak akkor akadozott, amikor az oroszok elfoglalták Galíciát, amire válaszul Németország hadsereget csoportosított át Dél-Magyarországra. Az élelemhiány tehát sorsdöntő szereppel bírt, különösen Anglia hadüzenete után. 1918-ra Németországban már csak 135 gramm kenyér volt a napi fejadag, a lakosság nem bírta tovább vinni a háborút.

Csucsuja István (középen), Koszta István (jobb szélen) és Iakob Attila moderátor

A logisztikának már a háború elején is nagy szerepe volt: míg eleinte úgy gondolták, hogy Oroszország hátránnyal indul, mert területének nagysága miatt nehezebb a mozgósítás, és a vasúthálózata sem volt teljesen kiépítve, mégis az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózatának áteresztőképessége bizonyult gyengébbnek. A virágokkal feldíszített vagonokon alig hervadtak el a csokrok, amire a hadba induló katonák fordulhattak is vissza, az oroszok ugyanis már Máramarosszigeten voltak. 1914 augusztusától decemberig az Osztrák-Magyar Monarchia így is mintegy 850 ezer katonát – a legjobban képzett haderejét, élükön az arisztokratákból álló vezérkart – vesztett Galíciában. Ekkora már megdőlt az a kezdeti optimista tévhit, miszerint az Európa-szerte nagy lelkesedéssel fogadott háború kimenetelét az első csaták döntik majd el.

Titkos egyeztetések a román területigényekről

Csucsuja István a könyv pozitívumaként emelte ki, hogy külön fejezet foglalkozik az oroszok és a románok közötti titkos egyeztetésekkel. Mind a két félnek az volt a célja, hogy minél nagyobb területigényléseket rögzítsenek a titkos megállapodásokban. Amikor a Bruszilov-offenzíva bekövetkezik, és az orosz hadsereg előre tör Bukovinában, Románia egyezségre lép az antant hatalmakkal. Augusztus 27-én hadat üzennek a Monarchiának, majd a román csapatok betörnek Erdélybe.

Általános hiedelem, hogy Osztrák-Magyar Monarchia politikai vezetése nem gondolt arra, hogy a román hadsereg betörhet a régióba, pedig a készenlétről mindenki tudhatott. Arra számítottak, hogy a románok csak betakarítás után indulnak meg Erdély ellen. Miért hozták volna magukkal Teleormanból a gabonát, ha Erdélyben is arathattak? – fogalmazott ezzel kapcsolatosan Koszta István.

Román katonák masíroznak a védtelen Erdély felé 

Csucsuja elmondta: egy külön hadsereg alakul a román hadsereg visszaverésére, melynek vezetője Erich von Falkenhayn, a Német Birodalom korábbi hadügyminisztere, a marne-i csaták vezetője volt, mellette pedig a Kolozsváron állomásozó I. osztrák–magyar hadsereg vezetője, Arz Arthur gyalogsági tábornok irányított. A vezérkar éppen Kolozsváron gyűlt össze, először a mostani Centrál áruházzal szembeni épületben, majd az egyetem rektori székhelyén. A központi hatalmak csapatai októberig teljesen kiszorították a román hadsereget Erdélyből. Koszta István hangsúlyozta, visszaverésükben és a bukaresti bevonulásban elsősorban a németeké és az osztrákoké volt az érdem, a magyar hadsereg csak másodhegedűs volt a történetben, bár erről sokan megfeledkeznek.

Mivel a most megjelenő kötet csupán 1916 augusztusáig követi az eseményeket, a folytatásért meg kell várnunk a harmadik kötetet.

A kötet jövő héttől (legkésőbb szerdától) megtalálható a kolozsvári Idea Könyvtérnél (Tordai út 4. szám).   

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Elnökválasztás az őrület határán
Főtér

Elnökválasztás az őrület határán

Nekünk kell döntenünk, nem Budapestnek, Brüsszelnek, Washingtonnak vagy Moszkvának. Kicsit tragikus, hogy azok munkáját is el kell végezzük, akiknek a dolga lett volna, hogy ezt a helyzetet megelőzzék.

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében
Krónika

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében

Sajátos trend terjed a TikTokon George Simion külföldön élő szimpatizánsai körében azt követően, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke elvesztette a vasárnapi elnökválasztást: arról tesznek közzé videót, hogy szétvágják az útlevelüket.

Minden oké, mehetünk vissza az emilbocok szoftnackó világának mindennapjaiba
Főtér

Minden oké, mehetünk vissza az emilbocok szoftnackó világának mindennapjaiba

Lejárt a potenciális apokaliptikus veszedelemként beállított államelnök-választás... tudják, ha a Gonosz győz. És a romániai választópolgárok soha nem látott tömegekben rohantak megválasztani a Jót.

Hazatért Teremtőjéhez az utolsó csíkszentkirályi hadifogoly, Benedek Ferenc
Székelyhon

Hazatért Teremtőjéhez az utolsó csíkszentkirályi hadifogoly, Benedek Ferenc

Kilencvenkilenc évesen elhunyt a csíkszentkirályi Benedek Ferenc, aki a második világháborúban szolgált, majd orosz hadifogságba esett.

Az Otopeni repülőtéren látták George Simiont a választási veresége után
Krónika

Az Otopeni repülőtéren látták George Simiont a választási veresége után

A bukaresti Otopeni repülőtéren bukkant fel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje hétfőn reggel, amikor már biztossá vált, hogy elvesztette az államfőválasztást.

George Simion: megtámadjuk az alkotmánybíróságon Nicușor Dan megválasztását
Székelyhon

George Simion: megtámadjuk az alkotmánybíróságon Nicușor Dan megválasztását

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedd este bejelentette, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon az elnökválasztás második fordulójának eredményét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Fall Sándor

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS