// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ennél kispolgáribb már nem lesz

// HIRDETÉS

Két napja kitört az idill a kolozsvári Főtéren. Csak nyalni kell, és beáll a világbéke – erről szól a fagyifeszt.

Napközben esik a legjobban, mert még mindig meleg van, és műsorra se kell figyelni. Csak a fagyira. Hogy melyik gyártó hűtőjénél melyiket is válasszuk.

Mert széles a nyalnivaló választék az ötödik kolozsvári fagylaltfesztiválon, bár kevesebb a stand és a kistermelő, mint tavaly. A fagyasztott joghurttól a tejes-krémes fagyikon át a jéggé zúzott gyümölcsökig válogathatunk, milyen fegyvernemben hívjuk párbajra a torokgyulladást. Mivel elég nehéz leállni 1-2 gömb után. Meg ugye az akciók.

 

És ha már nem bírunk semmi jegeset, akkor nekiállhatunk kandírozott diót-mogyorót ropogtatni.

 

 

Ettől lesz teljes a kispolgári idill. Csak korzózunk hűtőtől hűtőig, kint napozunk a téren, nevetgélünk a családdal és a barátokkal, ezt-azt megkóstolunk, és nem kell közben figyelni semmire. Csak hogy mennyire omlós vagy avas az ostya. 

 

Nincs flashmob, tüntetés vagy tömegkoncert közben, hogy figyelmeztessen, mennyi rémes vagy fenséges dolog történik a városban és a világban, csak egy nem túl veszélyes körhinta megbokrosodni képtelen lovacskákkal. 

 

Teljes a béke, a kétéves együtt nyal a hetvenévessel, a plázacicák a hipszter srácokkal.

 

 

Késő délután sajnos már igénybe veszik a füleinket, gyerek- és néptánccsoportokkal tesznek úgy a szervezők, mintha kellene ide kultúra a tízperces fagyizás mellé. Nem kell. Vagy legalábbis nem ilyen hangos. A fölös decibelek csak a telefonjukkal csemetéiket szorgosan videózó szülőket nem nyomasztják.

 

Persze könnyen megtörténhet, hogy enélkül nem lehetne fesztiválnak hívni a fagyifesztet. Csak vásárnak. Vagy így zavarják a tisztelt publikumot még egy kör fagyira. Megyek is, mert a pisztáciásat még nem kóstoltam.

 

Ha pedig valaki nem a belül fagyos dolgokat szereti a napsütésben, hanem a forró dolgot a hűvös éjszakában, annak a ma esti Fényfesztivált ajánljuk a Sétatéri nagy parkban. Többrendbeli lampionozás garantált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fotók: Rusz Péter, Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS