// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

EMNP: „pofozkodás” helyett tárgyalni kellene

// HIRDETÉS

Miért tekinti Kelemen Hunor „pofozkodásnak” a magyar–magyar vitát? – kérdezi az EMNP választmányi elnöke nyílt levelében.

Az erdélyi magyar–magyar nyilvános vitára, párbeszédre igenis szükség van, az álláspontokat össze kell hangolni, hogy az erős magyar közösség „kifelé csengő együttes hangja” is erős legyen – hangsúlyozza Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének címzett nyílt levelében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt választmányi elnöke.

Kelemen Hunor miért tekinti „pofozkodásnak” a magyar–magyar vitát, ahogy korábban többször is fogalmazott? – kérdezi Zakariás. Ez a vita vajon nem inkább „az érvek ütköztetése, megbeszélése, aminek a végén talán egyetlen megerősített állásponttal távozhatnak mindannyian és ezáltal nyugodtabban fókuszálhatna a ténylegesen legfontosabb »tárgyalópartner«, a többségi nemzet felé?” – olvasható a levélben.

Zakariás Zoltán szerint Kelemen téved, amikor azt állítja, hogy

nincs vitája a magyar közösséggel.

„Nem tud Ön arról, hogy 10 éve létezik egy székelyföldi autonómia statútum, amely két alkalommal megjárta a román parlamentet és amelyre 110.000 magyar ember kinyilvánította támogatását? Nem tud Ön arról, hogy majd 60.000 magyar ember 2012-ben nem Önökre szavazott a parlamenti választások alkalmával?”

Kelemen Hunor nem a megfelelő logikai sorrendben indította el a Székelyföld autonómiatervezetének közvitáját, mivel azt előbb a magyar közösségen belül kellett volna lefolytatni, és csak ezt követően tárgyalni a román társadalommal – állapítja meg Zakariás.

Szerinte Kelemennek és az RMDSZ-nek

„hitelességi problémája van”

a magyar és a román közösség felé egyaránt. „Ezzel a problémás hitelességgel egy újabb – rossz emlékeket ébresztő, a hajdani neptuni megegyezéshez hasonló gyanús körülmények között induló – román–magyar »tárgyalópartner« legalább kétes a pozitív kimenetele. És ez már egész magyar közösségünket érinti” – áll a nyílt levélben.

(fotó: neppart.eu)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS