// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika

Elsírtad magad a TIFF-megnyitón?

// HIRDETÉS

A filmek legfőbb válogatója szólt, hogy készítsd elő a pézsét. Csillogás, büszkülés és meghatódott nénik között indult a fesztivál.

Ki gondolta volna előre, hogy főképp a TIFF-ről szól majd a TIFF ma esti gálája. A 13. Transilvanian International Film Festival terembe szorult megnyitójának első kiadására jutottam be ma este, ahol Tudor Giurgiu fesztiváligazgató legalább egy órán át beszélt és vetített arról, mit csinál a TIFF, amikor nincs TIFF. 

Még így is épp csak említette a tavaly nyári Colours of Cluj fesztivált (idén augusztus 7-10. között!), a berethalmi Luna plină (Telehold) horror és fantasyfilmfesztivált. Inkább werkfilmet vetített róluk. És arról, mekkora telitalálat volt kivinni a fesztivált és a pataréti gyerekeket tavaly Bonchidára, és hogy beszoktak utána a Mărăști moziba. Ami idén újra fesztiválhelyszín, sőt a helyi viszonyokhoz igazítva: egy jegy áráért ketten mehetnek filmet nézni.

 

Új de már elit helyszínként ajánlotta be a Győzelem mozi melletti tisztiklubot. Giurgiu szerint nagyon fogjuk élvezni a klasszikus hangulatú vetítőtermet, illetve azt a modern technikát, amivel a Sapientia új épületének amfiteátrumában vetítenek majd nekünk.

 

 

Tudor Giurgiu és a Cercul Militar

 

Büszkülés előtt/után Giurgiu köszönetet mondott Emil Bocnak, hogy mennyire fesztiválbarát városházát működtet, illetve Kelemen Hunor kulturális miniszternek, hogy utolsó pillanatban kiharcolta, a TIFF idén is megkaphassa a szokásos minisztériumi támogatást. Megköszönte az idei szponzoroknak, hogy látnak fantáziát a fesztiválban, és beszólt a korábbiaknak, hogy most bezzeg igénylik a meghívókat, miközben a nem emelkedő eladásokra hivatkozva elálltak a támogatástól.

 

Holott az nem időszaki forgalomnövekedésben, hanem presztízsben szok megtérülni. Gáz, ha erről egy fesztiváligazgató kell kioktassa az üzleti szférát.

 

A polgármester is vastagon megdicsérte Tudor Giurgiut és a fesztivált, hogy 13 éve dobják fel Kolozsvár és egész Erdély kulturális életét. Boc nagyon is tudatában van annak, hogy a jól menedzselt kultúra nem pénznyelő automata, hanem a gazdaság motorja is lehet. Lerítt róla és Giurgiuról, hogy autentikusan tisztelik egymást, és hogy ez a TIFF-Kolozsvár affér is a beautiful friendship.

 

 

Ami még csak alig kezdődött el, hiába tart már 13 éve. A Monostor Open Air vetítésekkel a TIFF honosította meg azt az elképzelést és gyakorlatot, hogy a paneldzsungelekbe is el kell vinni a kultúrát, mert ott is fogyasztják (utána lett Ecsetgyár a Mărăști negyedben, majd La Terenuri a Monostor tetején), de a java csak most jön.

 

Kolozsvár ugyanis saját filmalapot tervez, beszállna a város az itt forgatandó filmek büdzséjébe, produkciós tereket és stúdiókat tervez a Kerekdombon. 

 

 

A mozis nénik és bácsik már beültek a megnyitóra, és nagyon élvezik a felhajtást.

 

A fesztivál pedig teljes gőzzel elindította a Mentsétek meg a mozikat kampányt. Holnap kezdődik egy egésznapos konferencia arról, hogyan és milyen ötletekkel lehet újra életet lehelni a kihalt vetítőtermekbe, hogyan lehet erre pénzt szerezni. Mert Horvát- vagy Csehországban már csináltak ilyet, és akik csináltak, azok most elmondják többek között Bocnak, más polgármestereknek és érdeklődőknek. 10:30-tól a Szentegyház utcában a Boema manzárdterében.

 

Giurgiuék helyi célja a kolozsvári filmraktár rendbetétele, hosszabb távon pedig múzeummá és helyi kultúrközponttá alakítása, mert ott a buszállomás környékét még semmilyen kultúrkezdeményezés nem szelidítette meg. Az első fázishoz (takarítás, elkerítés, további romlás megakadályozása) mintegy 7000 euró kellene, arra itt gyűjtenek, míg a múzeum, kávézó, vetítőterem kialakítását 2020 körülre tervezik.

 

 

Mozis nénik mesélik, mekkora élet volt a filmelosztó központban.

 

A Nádas patak mellett futó Majakovszkij utca végén van ez a rom, ami 2006-ig az erdélyi mozik filmelosztó központjaként működött, utána úgy megrohanta az enyészet, hogy se ablak, se ajtó nem maradt rajta, csak rengeteg celluloid tekercs és buja növényzet az udvarán. 

 

Körülbelül 60 embert foglalkoztatott, Giurgiuék évek óta ismerik azokat a mozis néniket, akik annó még ott dolgoztak, és most fel is hívta őket a színpadra, hogy meséljék el, mi működött ott és hogyan. A nénik meg nagyon élvezték, hogy reflektorfénybe került a múltjuk.

 

Állítólag a helyet kipucolták annyira, hogy holnap este fél kilenctől meg lehet nézni, 21:45-től és 22:30-tól pedig mozikról készült filmeket vetítenek a falára. Tavaly még buja filmhalmok, törmelék és fák, bokrok között evickéltünk, amikor először megmutatták a helyszínt.

 

 

Gálabohócok a Studház előterében

 

Ugyancsak holnap indul a bonchidai banzáj Weekend la Castel címen. A programból annyi derül ki, hogy szombat este Makk Károly Bolondos vakáció, illetve Csibi Lászlónak A kastély árnyékában című rövidfilmjét vetítik, de az nem derül ki, hogy napközben gyerekprogramok, kreatív és sportversenyek lepik el a Bánffy-kastély udvarát. Meg az eső a meteorológusok szerint.

 

Vasárnap, június elsején viszont már nem fog esni, kora délután koncertezik ott a lengyel Male Instrumenty sok bolond hangszeren, és állítólag megtanítanak hangszereket improvizálni. 21:45-től pedig az 1984 című Michael Radford-filmmel ünnepeljük, hogy 30 éve volt 1984. És akkor jött ki a film is.

 

 

A TIFF mint Kolozsvári második legjelentősebb filmes kezdeményezése felfedezte magának az eddigi legjelentősebb filmesét, a filmezést itt száz éve meghonosító Janovics Jenőt. Pár hete mutatták be a róla szóló többnyelvű könyvet, most pedig Tudor Giurgiu pár fotót róla, hogy lokálpatrióta büszküléssel zárhassa a megnyitót. És hogy többségi honfitársaink is fedezzék végre fel maguknak.

 

De a legnagyobb újdonságot Mihai Chirilov művészeti igazgató tartogatta a végére: kivételesen nem véres bosszúfilm vagy olcsó komédia a TIFF nyitófilmje, hanem Stephen Frears legújabb alkotása, a sokrétű, mégis könnyen fogyasztható dráma, a Philomena.

 

Chirilov szerint garantáltan könnyfakasztó, csomag pézsével kell beülni rá, és bár megrázó, de felemelő a vége. És mindenkinek olyan bölcs és derűs fesztiválzabálást kívánt, mint amilyen a címszereplő, Philomena attitűdje.

 

Úgyhogy mi már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy elsírtad-e magad rajta.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS