// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Elkezdték visszaküldeni Törökországba a migránsokat

// HIRDETÉS

Az unió cserében kedvezményeket ad a törököknek. Meg sok-sok pénzt.

Megkezdődött hétfőn a migránsok visszatelepítése Görögországból Törökországba annak a megállapodásnak megfelelően, amelyet az Európába tartó, ellenőrzés nélküli menekültáradat megállítását célzó erőfeszítések keretében az Európai Unió és Ankara kötött. A megegyezés értelmében Törökország visszafogadja a március 20. óta illegálisan Görögországba érkezett összes migránst és menekültet, köztük a Szíriából érkezetteket is, cserébe az EU legális úton, közvetlenül Törökországtól szíriai menekültet ezreit veszi át.

Az unió egyúttal több pénzt ad Ankarának, felgyorsítja a török állampolgárok vízummentes beutazását célzó folyamatot, illetve haladást ígért Törökország EU-csatlakozási tárgyalásain.

A visszatelepítést hétfőn Leszbosz és Híosz szigetén kezdték meg. Az előbbiről két, az utóbbiról egy török hajó indult el összesen 131 migránssal Törökországba az Égei-tengeren át. A hajók már meg is érkeztek a nyugat-törökországi Dikili városába.  Dikili felett helikopterek köröztek, a kikötőben nagy számban voltak jelen a készenléti rendőrség erői, páncélozott vízágyúk és mentőkocsik kíséretében.

A török hatóságok hat sátrat állítottak fel. Itt először egészségügyi vizsgálat alá vetik a menekülteket, majd ujjlenyomatot vesznek tőlük, fényképet készítenek róluk, valamint rögzítik személyes adataikat.

A migránsok továbbszállítására 21 autóbusz áll rendelkezésre.

Ewa Moncure, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex szóvivője elmondta, hogy a visszatérők többsége Pakisztánból és Bangladesből származik. Minden egyes migránst civil ruhás uniós határőr kísért. A görög készültségi rendőrség emberei is jelen vannak a hajókon.

Híosz szigetén több tucatnyi aktivista és a menekültekkel szimpatizálók egy csoportja tüntetést tartott a migránsok visszatelepítése ellen. "Szabadságot a visszaküldendő embereknek" - kiabálták.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS