// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Elismerte a prefektus: a románok nevében támadja a Sárkánydombot

// HIRDETÉS

Mert a szélsőséges román szervezetekhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy a Sepsiszentgyörgy központjába tervezett domb a románok ellen irányul.

Felhagyott a valóság elkendőzésével Kovászna megye prefektusa: Sebastian Cucu közleményben ismerte el, hogy valójában azért akadályozza Sepsiszentgyörgyön a Sárkánydomb megvalósítását, mert a projekt nem tetszik a helyi román közösségnek, így – szerinte – veszélyezteti a társadalmi békét – írja a Krónika.

A kormánymegbízott eddig hivatalosan azzal érvelt, hogy a helyi önkormányzat nem szerezte meg a védelmi minisztérium és a hírszerző szolgálat engedélyét a központba tervezett térplasztika kivitelezéséhez. Mostani közleményében Cucu ugyan ismét a jóváhagyások hiányával, illetve a törvény be nem tartásával indokolja, hogy miért vonatta vissza a területrendezési tervet, de ezúttal az etnikai kártyát is előhúzza.

A prefektus úgy fogalmaz: az általa vezetett intézmény feladata a társadalmi béke megőrzése, ők pedig figyelembe vették az elégedetlen román civil szervezetek petícióit. Ezekben az szerepelt, hogy a „hét méter magas mesterséges domborzati forma akadályozná a rálátást a Mihai Viteazul szoborcsoportra, akadályozná a román kulturális és más jellegű rendezvények, például a román nemzeti ünnep megtartását”.

Az ügyre reagálva Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a lapnak úgy fogalmazott: elvi kérdés, hogy a Bukarestben kinevezett prefektus vagy a város lakói által megválasztott 21 fős testület dönti el, hogyan nézzenek ki a terek, milyen lesz a város zászlója, vagy miként nevezik el az utcákat. „Az önkormányzat álláspontja egybecseng a szakértők véleményével, eszerint akkor lesz teljes a főtér felújítása, ha lesz egy negyedik homlokzata is. Ez lehet épület vagy zöldövezet. Mi a park bővítése mellett döntöttünk, ezen az úton haladunk tovább függetlenül attól, hogy a prefektus mit gondol” – hangsúlyozta az elöljáró.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS