// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Elájult egy ember a bányászjárás perén

// HIRDETÉS

Elkezdődött az első és legvéresebb bányászjárás katonai pere, de a felek nem fértek be a tárgyalóterembe.

Botrány tört ki az 1990-es bányászjárás vádlottjai perének keddi tárgyalásán. A tárgyaláson megjelenő több száz személy nem fért be a bukaresti katonai táblabíróság tárgyalótermébe, egy férfi elájult.

 

Az 1990. júniusi bányászjárás ügyében több mint 1400 személynek kell megjelennie a bíróságon magánfélként. A keddi tárgyaláson több százan jelentkeztek közülük, de a terem túl szűkös volt számukra, ezért sokuknak azon kívül, a hidegben kellett várakozniuk, amíg sorra kerülnek. 

 

Egyikük, egy 46 éves férfi rosszul bírta a várakozást, és elájult. Pár percig tartott, míg magához tért, majd a mentők kórházba szállították. A férfi – ismerősei állítása szerint – epilepsziás, több műtéten esett át. 

 

Legyilkosozták a SRI volt igazgatóját

A vádlottak közül csak a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, Virgil Măgureanu jelent meg, őt a jelenlévők ellenségesen fogadták. „Gyilkos, börtönben a helyed azért, amit tettél!” – kiabálták neki az egybegyűltek. 

 

 

A tárgyaláson megjelent az 1989. december 21 Egyesület elnöke, Teodor Mărieş, aki nehezményezte, hogy a magánfélként beidézett személyeknek nincs elegendő hely a teremben. „Talán még nem felejtette el a bíró asszony, amit ígért: hogy ez a per másfél év alatt lezárul, mert kétnaponta fognak egy-egy tárgyalást tartani” – mondta Teodor Mărieş.

 

Hatósági fellépés

Mărieş azt is nehezményezte, hogy bár a tárgyalás nyilvános, de katonai rendőrök, csendőrök fogadták őket, akik elvették a személyi igazolványukat.

 

A helyszínre csendőröket küldtek, akik ideiglenes kordonokkal próbálják fenntartani a rendet a bíróság épülete előtt – írja az Agerpres.

 

A Legfelsőbb Bíróság kedden kezdte tárgyalni az 1990. június 13-15-ei bányászjárás ügyét, amelyben 14 személyt vádolnak emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, többek között Ion Iliescu volt államfőt, Petre Roman volt miniszterelnököt és Virgil Măgureanu volt SRI-igazgatót.. 

 

Ez az első tárgyalás nem nyilvános, jegyzik meg a hírügynökségek, ezen a per szabályairól és a kivételekről döntenek.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS