// 2026. március 28., szombat // Gedeon, Johanna

El se hinnénk, milyen régóta érkezett Európába a pestis

// HIRDETÉS

Csaknem ötezer éve van velünk a dögvész.

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában – állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányuk szerint

a halálos baktérium a keletről bevándorló emberekkel érkezett Európába.

A szakértők több mint 500 ősi csontvázból származó mintát vizsgáltak, és hat egyénből sikerült rekonstruálni a pestisbaktérium teljes genomját.

A hat különböző minta Oroszország, Németország, Magyarország, Litvánia, Észtország és Horvátország területéről, illetve a késő neolitikus és a bronzkor közötti időszakból származik.

A Yersinia pestis, a pestist okozó baktérium több történelmi jelentőségű járványért, például a 14. században pusztító híres Fekete Halálért felelős, amely becslések szerint Európa populációjának mintegy 30-60 százalékát megölte.

Az ősi DNS elemzéséből kiderült, hogy

az újkőkori és a bronzkori pestisgenom közeli rokonságban áll egymással.

Ez meglepő, mivel a minták kiterjedt földrajzi régiókból származnak.

Mintegy 4800 évvel ezelőtt nagy tömegben érkeztek Európába emberek a mai Oroszország és Ukrajna területéről, az eurázsiai sztyeppéről. Ezeknek az embereknek a genomjában megtalálható egy megkülönböztető – a szibériai és az amerikai őslakosokra is jellemző – genetikai összetevő, amely a késő újkőkor előtt nem volt jelen Európában.

A pestis legkorábbi jeleinek megjelenése Európában egybeesik a „sztyeppei ág” megjelenésével az európaiakban.

Alexander Herbig, a jénai Max Planck Intézet munkatársa szerint ez alátámasztja azt az elméletet, hogy

a Yersinia pestis valószínűleg a sztyeppéről érkezett 4800 éve.

Elemzések szerint a pestisbaktérium fertőzésért felelős genomjai ekkoriban változtak. De további kutatásokra van szükség annak megállapítására, ezek a változások miként hatottak a kór súlyosságára.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy már a korai Yersinia pestisbaktérium is képes volt nagy kiterjedésű járvány okozására. Lehet, hogy a sztyeppén élő emberek egy járvány elől menekülve indultak útnak, de a klímaváltozásnak a régióban gyakorolt hatásai is szerepet játszhattak ebben.

A betegség hatással lehetett az európai népesség mélyreható genetikai változásaira, melyek ebben a korban megfigyelhetőek. Néhány régióban a sztyeppe népe felváltotta a korábbi neolitikumi lakosokat.

„Elképzelhető, hogy az európai populáció egy részének, vagy a sztyeppei népnek más szintű volt az immunitása” – mondta Johannes Krause, a Max Planck Intézet szakértője.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
Főtér

„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”

A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”
Krónika

Szakorvosi rendelés is lesz a Nagyváradon magyar állami támogatással tető alá hozott „református laborban”

Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Székelyhon

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Krónika

Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét

Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve
Székelyhon

Faforgáccsal teli raktár gyúlt ki Szentegyházán, vízhiány és a szél nehezítette az oltást – frissítve

Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.

// még több főtér.ro
Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton
2026. március 21., szombat

Vége az illegális erdővágásnak? – hírek szombaton

Románia is azok között az országok között van, akik a Hormuz-szoros megnyitását szorgalmazzák. Egy román nő és egy iráni férfi megpróbált behatolni egy brit haditengerészeti bázisba.

Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS