// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Fúziós energia

Egyesül az erdélyi magyar nemzeti tábor, de a végső cél az összmagyar együttműködés

// HIRDETÉS

Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt közös, szombati kongresszusán hivatalosítja a korábban beharangozott összeborulást.

Izgalmas hétvége elé néz az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP): a két alakulat küldöttgyűlése külön-külön, majd közösen is ülésezik szombaton, Csíkszeredában, ahol többek közt a két párt egyesítésének a menetrendjéről döntenek.

Csomortányi István EMNP-elnök és Toró T. Tibor, a párt ügyvezető elnöke a párt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján újabb részleteket nem kívánt elárulni az egyesülési folyamatról, de ha minden igaz, szombaton este már okosabbak leszünk: addig

eldől, hogy az újonnan létrejött politikai szövetség milyen név alatt, milyen vezetői testülettel fog működni.

Csomortányi és Toró a kolozsvári sajtótájékoztatón.

Csomortányi ezúttal is elmondta, hogy az EMNP és az MPP együttműködése főként azért fontos a nemzeti tábor egyesítésén túl, mert egy új erdélyi magyar egységnek a kiindulópontjául szolgálhat, mindkét párt képviselői egyetértenek abban, hogy

a romániai magyar politikai szervezetek teljes körű összefogását felelőtlenség lenne tovább halasztgatni.

„Ha nem tudunk megállapodni az RMDSZ-szel, annak mindannyian a kárvallottjai leszünk”, mondja az EMNP elnöke, aki szerint a közelgő önkormányzati és parlamenti választásokon az erdélyi magyar politikai szervezeteknek egy irányba kell húzniuk a szekeret.

Az EMNP vezetői úgy számolnak, hogy

a pártfúzió bírósági bejegyzésére nagyjából az év végéig kell várni.

Az RMDSZ-el való választási együttműködés kapcsán a Néppárt képviselőinek nem változott az álláspontja: a cél az erdélyi magyar szavazatok maximalizálása, ehhez pedig egy

közös listára van szükség, melyen egyenrangú felekként jelennek meg az erdélyi magyar politikai szervezetek.

Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke szerint a politikai helyzet stabilizálása érdekében szükség lenne az előrehozott választásokra, de minden jel arra mutat, hogy ezt nagyon nehéz lesz összehozni, a kétfordulós polgármester-választás kapcsán viszont kijelentette: a magyar érdek azt diktálja, hogy a választási törvény ne változzon, azaz maradjon az egyfordulós voksolás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS