// 2026. november 7., szombat // Rezso

Egy lépés előre, két lépés hátra

// HIRDETÉS

Két évvel ezelőtt pofonok csattantak el az ukrán nyelvtörvény elfogadásáért, most az elsők között törölték a hatalomra kerülő, magukat európai integráció pártinak beállító csoportok. Jobbat ígérnek.

Az ukrán parlament két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kétnyelvűséget szavatoló nyelvtörvényt azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvként. 

A hónapok óta tartó konfliktusban felülkerekedő, magukat nemzeti elkötelezettségűnek és európai integráció pártinak beállító csoportok a hétvégén az elsők között törölték el a jogszabályt. Szakértők szerint ennek oka is az orosz-ukrán ellentétre vezethető vissza. Szerintük a hatalomra kerülők attól félnek, hogy az orosz nyelv túl erős pozíciója veszélyezteti nyelvüket és kultúrájukat. Tudniillik, Ukrajnában a nem ukrán anyanyelvű lakosság 95 százaléka orosz anyanyelvű. 

 

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság párt vezetője azt mondta, a jogszabályt azért kellett eltörölni, mert 2012-ben súlyos törvénysértéssel fogadták el. Ezzel együtt ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására. 

 

A kárpátaljai magyaroknak a nyelvtörvény eltörlése semmit sem jelent, hiszen úgy ahogy a nyelvtörvény elfogadása sem hozott semmi pozitívumot számukra, úgy annak eltörlése sem fogja negatívan érinteni őket. 

Megkésett magyar reakciók

A magyar anyanyelvű kisebbségek nyelvhasználati lehetőségei miatt a Kereszténydemokrata Néppárt és a Jobbik is szót emelt, kampánytémává téve azt. Utóbbi párt képviselője, Szávay István követelte Martonyi János magyar külügyminiszter lemondását is, amiért a „jó és hasznos” nyelvtörvény betartatásáért a magyar kormány „nem tett az ég világon semmit”.

 

A Visegrádi Csoport (V4) külügyminisztereinek hétfő kora délutáni Budapesten tartott tanácskozása után Martonyi János, a közös nyilatkozat közzététele után arról beszélt, hogy a nyelvtörvény eltörlése nem jó hír, hanem a rossz irányba mutató elmozdulás, ugyanakkor az ukrán nagykövet már jelezte feléjük, hogy az ukrán parlament hamarosan a szomszédos országok számára elfogadható nyelvtörvényt fogad majd el. 

Mi a következő lépés?

Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának igazgatója a Vs.hu-nak elmondta: papíron létezett a jogszabály, de a gyakorlati alkalmazásához sem végrehajtási mechanizmus, sem anyagi forrás, sem politikai szándék nem volt. Hiába mondta például ki a nyelvtörvény, hogy a jogszabályokat le kell fordítani kisebbségi nyelvekre is, még magának a nyelvtörvénynek sem készült el a hivatalos magyar nyelvű fordítása. 

 

Hogy a nyelvtörvény eltörlése után mi lesz a következő lépés, azt még nem tudni, mert az elmúlt években rengeteg különféle ötlet felmerült már a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatban. „Szvoboda azt ígérte, hogy olyan nyelvtörvényt dolgoznak ki, amivel mindenki elégedett lesz. Kevés esélyt látok arra, hogy mi, kárpátaljai magyarok is elégedettek leszünk, de várjuk meg: nincs még olyan tervezet, amelynek a szövege általánosan ismert lenne.” – mondja Csernicskó.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn
Székelyhon

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS