// 2026. január 22., csütörtök // Vince, Artúr

Egy jugoszláv költő Váradon

// HIRDETÉS

A Kossuth-díjas délvidéki költő, Tolnai Ottó mesélt magáról a nagyváradi irodalombarátoknak.

Jugoszláv költő vagyok – jelentette ki Tolnai Ottó délvidéki költő pénteken este Nagyváradon, a Várad kulturális folyóirat által szervezett Törzsasztal című sorozat vendégeként. Mivel a Kossuth-díjas író ezt nem huszonöt évvel ezelőtt mondta, hanem pénteken este, az Illyés Gyula könyvesboltban, némi feszültség támadt kijelentése és a geopolitikai realitás között, amit azonban hamar feloldott.

Mint kifejtette, számára az Adria és Belgrád volt meghatározó, ugyanakkor nem politikai, hanem esztétikai értelemben értelmezi a jugoszláv közeget, amikor a 20. század végére teljesen széthullott egykori szövetségi államról beszél.

Tolnai igazi mesélőként, egyik történetet a másikba fűzve vallott művészi krédójáról, gyermekkoráról és közismert művészekhez fűződő ismeretségéről, szinte egyetlen monológgá változtatva a találkozót, kevés teret hagyva a kérdező szerepét felvállaló Kőrössi P. József váradi születésű, Budapesten élő könyvkiadónak.

A költő tengerérzése

Megtudhattuk például, hogy számára már gyermekként – 1940-ben született Magyarkanizsán – meghatározó volt Jugoszlávia, amikor fölfedezte annak méreteit, illetve főként azt, hogy tengere is van.  Magyarország kapcsán nem volt meg az anyaország-kép – azon gyermekkori barátját leszámítva, akinek az édesanyja valóban Magyarországon élt -, ami annak fényében, hogy 1947-ben Tito, a jugoszláv diktátor összerúgta a patkót Sztálinnal, így a többi kommunista országtól kiérdemelte a Nyugat láncos kutyája epitheton ornanst, és a jugoszláv-magyar határt szinte hermetikusan lezárták, megszakítva jóformán minden kapcsolatot, némiképp érthető is.  Így maradt számára első, meghatározó, gyermekkori helyszínnek a Tisza-part – meg a helyi, öntudatos mikroközösség sommás önmeghatározása, miszerint a Tiszától keletre, a Bánátban már a Balkán van.

Az Adria, illetve annak azúrkék színe is meghatározó jelentőséggel bírt számára. (Kis színes történet: otthon édesapja íróasztalának egyik fiókján az Azúr felirat volt olvasható. Amikor aztán hittanórán a plébános megkérdezte, hol lakik az úr, gondolkodás nélkül vágta rá, hogy otthon, a fiókban.)

A tenger a végtelenséget jelképezte számára. De az ország méretei is lenyűgözték – szintén gyermekkorában inkább kalandnak értelmezte, mint drámának, hogy édesapját, miután gyarmatáru-boltjait államosították, az albán határ közelébe, a hegyekbe deportálták erdőt irtani, ahol ő meglátogathatta.

Amúgy kalandozásai színhelyéül is az Adriát szemelte ki a széles nagyvilág helyett – aztán végül az irodalomnál kötött ki.

Jugoszlávia kapcsán egyébként azért is elismerően szólt, mert a második világháborúban az egyértelmű ellenállást választotta, másrészt pedig azért, mert nagy kiterjedésű szövetségi államként hat fővárosban, és számos – naná, hogy tengerparti – nagyvárosban tapasztalhatta meg a helyi hagyományokat és ismerkedhetett meg az ottani kultúrával, irodalommal. (Vagyis a „jugoszlávságot” egyfajta szellemi horizontként, a kultúrához való viszonyulásként értelmezhetjük – teszi hozzá a tudósító tudálékosan). Tolnai, aki annyiban valóban jugoszláv költő, hogy annak széthullása előtt, 1990-ig ő volt a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke, nosztalgiával beszélt az egykori országról, mondván: az „készen volt”, míg a széthullása után – amúgy teljesen jogosan – létrejött új, kisebb államokat még nem sikerült „összerakni” - többek között azért sem, mert a privatizáció során szétlopták a gazdaság alapját képező gyárakat. (Ismerős a helyzet?)

(Újabb kis színes az Adriához való viszonyulásról: amikor már íróként egy magyar küldöttség tagjaként New Yorkban járt, egy helybeli megkérdezte: mi a különbség közte és a csoport magyarországi tagjai között? Az, hogy nekem van tengerem – válaszolta.)

Romániai kalandok

De mesélt romániai kalandjairól is. Amikor a 70-es években Romániában járt, a román írószövetség illetékesei – abban a biztos tudatban, hogy Erdélyt választja majd – megkérdezték, hova szeretne elutazni. Ő pedig azonnal rávágta, hogy Târgu Jiu-ba. A képzőművészetek értő ismerőjeként – húsz évig volt az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztője és képzőművészeti kritikusa – ugyanis rajongott Brâncuși műveiért, ezért a helyszínen akarta megnézni A végtelen oszlopot és A hallgatás asztalát. A legendás szobrok környékén elvadult, elhanyagolt területet talált, ahol zavartalanul burjánzott a növényzet. Jellemző a korabeli dél-romániai állapotokra, hogy a művészettörténészt, akivel az alkotásokról szeretett volna beszélgetni, a város melletti krumpliföldön találta meg, nyakig sárosan, krumpliszedés közben.

(Ismét kis színes: hüledezve mesélt arról, hogy akkori romániai útja során a craiovai szállodában a villanyégők zömét ellopták, a szobában meg nyitás közben rádőlt a szekrény ajtaja. A vonaton pedig a sáros folyosón feküdtek az emberek. Így találkozott egy balkáni országból érkezett látogató az igazi Balkánnal.)

Persze Erdélyben is járt, Csíkzsögödön például személyesen is találkozott a neves festővel, Nagy Imrével. Nagyváradról pedig annak irodalomhoz kötődő múltja miatt szinte rajongással beszélt.

A nem kisebbségi író

Az irodalmi karrierjét a 60-as években az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion című irodalmi mellékletének, majd az abból létrejövő Új Symposion szerkesztőjeként kezdő Tolnai Ottó művészi hitvallását is megfogalmazta. Határozottan kijelentette: nem tartja magát kisebbségi költőnek, nem fogadja el, hogy a többség (itt minden bizonnyal az anyaországra utalt) beszorítsa abba a szerepbe, hogy ő kisebbségi, akinek – mint egy bunkerben – folyamatosan védenie kell a nyelvét és a kultúráját. Ehelyett ő mindenhol otthon akarja érezni – és otthon is érzi – magát.

Így aztán ahol letelepszik, számára az a hely válik a világ közepévé. Így volt ez Újvidéken az akkoriban még zömmel magyarok lakta Telepen, ahol jegyzetekben örökítette meg a szőrös házat, amelyet ennek nyomán messziről érkezett utazók – mint például a fiatal Szőcs Géza – is meg akartak tekinteni, amikor meglátogatták, de például Palicson is hasonlóan örökített meg helyszíneket, tárgyakat.

Költészete kapcsán elmondta: amikor a 60-as, 70-es években saját, többek között gyerekkori élményei alapján a csicsókáról, illetve a csősz által a dinnyét lopó gyerekek hátsójába lőtt sóról írt, kikiáltották avantgárd költővé. Számára azonban ez nem annyira avantgárd, mint inkább természetes volt, egyszerűen kiiktatta a költészetéből a hagyományos, nagy és „szent” témákat, mint a szerelem vagy a haza, és hétköznapi dolgokról írt – például a csicsóka mellett a karfiolról is.

Emiatt Kőrössi P. József „nem költői költőként” jellemezte a néhány versét – például a csökmői esőcsatornákról szólót – is felolvasó Tolnai Ottót, aki helyeslően fogadta a besorolást.

A mintegy kétórás beszélgetés után, a költemények ismeretében a hallgatóságban ugyanakkor az a konklúzió jegecesedett ki, hogy ha egy nem költői költő olyan verseket ír, mint Tolnai Ottó, akkor a „költői költők” helyett nekünk ő is tökéletesen megfelel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Nagylak Noir

Sólyom István

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?
Főtér

Összebékíthető-e a dákoromán kontinuitás és a honfoglalás?

Román és magyar történészek válaszoltak a ki volt előbb Erdélyben égető kérdésére az MCC kolozsvári képzési központjában tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A román külügyminiszter elismerte: egy területet csak az ott élők beleegyezésével lehet elcsatolni
Krónika

A román külügyminiszter elismerte: egy területet csak az ott élők beleegyezésével lehet elcsatolni

Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”
Főtér

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

Vizsgálatra tartott az a nő, aki elhunyt a csíkszeredai kórház közelében
Székelyhon

Vizsgálatra tartott az a nő, aki elhunyt a csíkszeredai kórház közelében

Vizsgálatra érkezett a csíkszeredai kórházba az a hölgy, aki kedd reggel rosszul lett az intézmény parkolójának bejáratánál, majd a helyszínen életét vesztette. Az eset során az autója irányíthatatlanná vált, több jármű is megrongálódott.

Felmérés: az AUR toronymagasan vezet, az RMDSZ a parlamentből való kiesés szélén
Krónika

Felmérés: az AUR toronymagasan vezet, az RMDSZ a parlamentből való kiesés szélén

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban
Székelyhon

Egy férfi bomlásnak indult holttestét találták meg egy csíkszeredai lakásban

Már erős szagot árasztott egy 47 éves férfi bomlásnak indult holtteste egy csíkszeredai lakásban, amikor megtalálta a rendőrség hétfőn. A holttestet boncolás céljából elszállították, és vizsgálják a halál körülményeit.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Szántai János

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Nagylak Noir

Sólyom István

A krokodil képes napokig mozdulatlanul várni a zsákmányra. Jól rejtőzködik, türelmes, és ritkán hibázik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Sólyom István

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Bocsássa meg nékünk a Doomnezeu, ezt a koncertet sem hagyhattuk ki

Sánta Miriám

Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.

// HIRDETÉS