A Kossuth-díjas délvidéki költő, Tolnai Ottó mesélt magáról a nagyváradi irodalombarátoknak.
Jugoszláv költő vagyok – jelentette ki Tolnai Ottó délvidéki költő pénteken este Nagyváradon, a Várad kulturális folyóirat által szervezett Törzsasztal című sorozat vendégeként. Mivel a Kossuth-díjas író ezt nem huszonöt évvel ezelőtt mondta, hanem pénteken este, az Illyés Gyula könyvesboltban, némi feszültség támadt kijelentése és a geopolitikai realitás között, amit azonban hamar feloldott.
Mint kifejtette, számára az Adria és Belgrád volt meghatározó, ugyanakkor nem politikai, hanem esztétikai értelemben értelmezi a jugoszláv közeget, amikor a 20. század végére teljesen széthullott egykori szövetségi államról beszél.
Tolnai igazi mesélőként, egyik történetet a másikba fűzve vallott művészi krédójáról, gyermekkoráról és közismert művészekhez fűződő ismeretségéről, szinte egyetlen monológgá változtatva a találkozót, kevés teret hagyva a kérdező szerepét felvállaló Kőrössi P. József váradi születésű, Budapesten élő könyvkiadónak.
Megtudhattuk például, hogy számára már gyermekként – 1940-ben született Magyarkanizsán – meghatározó volt Jugoszlávia, amikor fölfedezte annak méreteit, illetve főként azt, hogy tengere is van. Magyarország kapcsán nem volt meg az anyaország-kép – azon gyermekkori barátját leszámítva, akinek az édesanyja valóban Magyarországon élt -, ami annak fényében, hogy 1947-ben Tito, a jugoszláv diktátor összerúgta a patkót Sztálinnal, így a többi kommunista országtól kiérdemelte a Nyugat láncos kutyája epitheton ornanst, és a jugoszláv-magyar határt szinte hermetikusan lezárták, megszakítva jóformán minden kapcsolatot, némiképp érthető is. Így maradt számára első, meghatározó, gyermekkori helyszínnek a Tisza-part – meg a helyi, öntudatos mikroközösség sommás önmeghatározása, miszerint a Tiszától keletre, a Bánátban már a Balkán van.
Az Adria, illetve annak azúrkék színe is meghatározó jelentőséggel bírt számára. (Kis színes történet: otthon édesapja íróasztalának egyik fiókján az Azúr felirat volt olvasható. Amikor aztán hittanórán a plébános megkérdezte, hol lakik az úr, gondolkodás nélkül vágta rá, hogy otthon, a fiókban.)
A tenger a végtelenséget jelképezte számára. De az ország méretei is lenyűgözték – szintén gyermekkorában inkább kalandnak értelmezte, mint drámának, hogy édesapját, miután gyarmatáru-boltjait államosították, az albán határ közelébe, a hegyekbe deportálták erdőt irtani, ahol ő meglátogathatta.
Amúgy kalandozásai színhelyéül is az Adriát szemelte ki a széles nagyvilág helyett – aztán végül az irodalomnál kötött ki.
Jugoszlávia kapcsán egyébként azért is elismerően szólt, mert a második világháborúban az egyértelmű ellenállást választotta, másrészt pedig azért, mert nagy kiterjedésű szövetségi államként hat fővárosban, és számos – naná, hogy tengerparti – nagyvárosban tapasztalhatta meg a helyi hagyományokat és ismerkedhetett meg az ottani kultúrával, irodalommal. (Vagyis a „jugoszlávságot” egyfajta szellemi horizontként, a kultúrához való viszonyulásként értelmezhetjük – teszi hozzá a tudósító tudálékosan). Tolnai, aki annyiban valóban jugoszláv költő, hogy annak széthullása előtt, 1990-ig ő volt a Jugoszláv Írószövetség utolsó elnöke, nosztalgiával beszélt az egykori országról, mondván: az „készen volt”, míg a széthullása után – amúgy teljesen jogosan – létrejött új, kisebb államokat még nem sikerült „összerakni” - többek között azért sem, mert a privatizáció során szétlopták a gazdaság alapját képező gyárakat. (Ismerős a helyzet?)
(Újabb kis színes az Adriához való viszonyulásról: amikor már íróként egy magyar küldöttség tagjaként New Yorkban járt, egy helybeli megkérdezte: mi a különbség közte és a csoport magyarországi tagjai között? Az, hogy nekem van tengerem – válaszolta.)
De mesélt romániai kalandjairól is. Amikor a 70-es években Romániában járt, a román írószövetség illetékesei – abban a biztos tudatban, hogy Erdélyt választja majd – megkérdezték, hova szeretne elutazni. Ő pedig azonnal rávágta, hogy Târgu Jiu-ba. A képzőművészetek értő ismerőjeként – húsz évig volt az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztője és képzőművészeti kritikusa – ugyanis rajongott Brâncuși műveiért, ezért a helyszínen akarta megnézni A végtelen oszlopot és A hallgatás asztalát. A legendás szobrok környékén elvadult, elhanyagolt területet talált, ahol zavartalanul burjánzott a növényzet. Jellemző a korabeli dél-romániai állapotokra, hogy a művészettörténészt, akivel az alkotásokról szeretett volna beszélgetni, a város melletti krumpliföldön találta meg, nyakig sárosan, krumpliszedés közben.
(Ismét kis színes: hüledezve mesélt arról, hogy akkori romániai útja során a craiovai szállodában a villanyégők zömét ellopták, a szobában meg nyitás közben rádőlt a szekrény ajtaja. A vonaton pedig a sáros folyosón feküdtek az emberek. Így találkozott egy balkáni országból érkezett látogató az igazi Balkánnal.)
Persze Erdélyben is járt, Csíkzsögödön például személyesen is találkozott a neves festővel, Nagy Imrével. Nagyváradról pedig annak irodalomhoz kötődő múltja miatt szinte rajongással beszélt.
Az irodalmi karrierjét a 60-as években az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion című irodalmi mellékletének, majd az abból létrejövő Új Symposion szerkesztőjeként kezdő Tolnai Ottó művészi hitvallását is megfogalmazta. Határozottan kijelentette: nem tartja magát kisebbségi költőnek, nem fogadja el, hogy a többség (itt minden bizonnyal az anyaországra utalt) beszorítsa abba a szerepbe, hogy ő kisebbségi, akinek – mint egy bunkerben – folyamatosan védenie kell a nyelvét és a kultúráját. Ehelyett ő mindenhol otthon akarja érezni – és otthon is érzi – magát.
Így aztán ahol letelepszik, számára az a hely válik a világ közepévé. Így volt ez Újvidéken az akkoriban még zömmel magyarok lakta Telepen, ahol jegyzetekben örökítette meg a szőrös házat, amelyet ennek nyomán messziről érkezett utazók – mint például a fiatal Szőcs Géza – is meg akartak tekinteni, amikor meglátogatták, de például Palicson is hasonlóan örökített meg helyszíneket, tárgyakat.
Költészete kapcsán elmondta: amikor a 60-as, 70-es években saját, többek között gyerekkori élményei alapján a csicsókáról, illetve a csősz által a dinnyét lopó gyerekek hátsójába lőtt sóról írt, kikiáltották avantgárd költővé. Számára azonban ez nem annyira avantgárd, mint inkább természetes volt, egyszerűen kiiktatta a költészetéből a hagyományos, nagy és „szent” témákat, mint a szerelem vagy a haza, és hétköznapi dolgokról írt – például a csicsóka mellett a karfiolról is.
Emiatt Kőrössi P. József „nem költői költőként” jellemezte a néhány versét – például a csökmői esőcsatornákról szólót – is felolvasó Tolnai Ottót, aki helyeslően fogadta a besorolást.
A mintegy kétórás beszélgetés után, a költemények ismeretében a hallgatóságban ugyanakkor az a konklúzió jegecesedett ki, hogy ha egy nem költői költő olyan verseket ír, mint Tolnai Ottó, akkor a „költői költők” helyett nekünk ő is tökéletesen megfelel.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Januárban átadják a forgalomnak az aradi körgyűrű még hiányzó, 11 kilométeres szakaszát, és ezzel a Maros-parti város lesz az első romániai megyeszékhely Iustin Cionca tanácselnök szerint, amelyet teljesen körbeér a teherforgalmi terelőút.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Árokba borult egy autó a Magyarfülpös és Faragó közötti útszakaszon, a sofőr életét vesztette.
Cătălin Predoiu belügyminiszter kedden meggyőződését fejezte ki, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács október 10-i ülésén Románia pozitív jelzéseket fog kapni az ország év végéig megvalósuló teljes körű schengeni csatlakozásáról.
A Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengés történt szerdára virradóan, éjszaka 1 óra 48 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az államelnökjelöltek listája mától végleges. Letartóztattak egy kolozsvári férfit, aki 12 ezer eurót zsarolt ki egy nőtől.
Az államelnökjelöltek listája mától végleges. Letartóztattak egy kolozsvári férfit, aki 12 ezer eurót zsarolt ki egy nőtől.
Közben a kormánykoalícióban elkezdődött a marakodás, a Dacia pedig bemutatta eddigi legnagyobb és legdrágább modelljét.
Közben a kormánykoalícióban elkezdődött a marakodás, a Dacia pedig bemutatta eddigi legnagyobb és legdrágább modelljét.
Terelőutak segítenek elkerülni a feketetói vásár forgalomáradatát.
Terelőutak segítenek elkerülni a feketetói vásár forgalomáradatát.
A rendőrök pedig a héten nagyon kíváncsiak lesznek az Ön mobiljára, úgyhogy ön ne legyen az.
A rendőrök pedig a héten nagyon kíváncsiak lesznek az Ön mobiljára, úgyhogy ön ne legyen az.
Eközben Besztercén gázszivárgás miatt meghalt egy család összes tagja. Ha elfelejtette befizetni az útadót, nemsokára megszabadulhat az automatikus pénzbírságtól.
Eközben Besztercén gázszivárgás miatt meghalt egy család összes tagja. Ha elfelejtette befizetni az útadót, nemsokára megszabadulhat az automatikus pénzbírságtól.
Románia lelövi azokat a légterébe belépő drónokat, amelyek polgári vagy katonai célpontokat támadnak. Marcel Ciolacu tele van optimizmussal a teljes körű schengeni csatlakozást illetően.
Románia lelövi azokat a légterébe belépő drónokat, amelyek polgári vagy katonai célpontokat támadnak. Marcel Ciolacu tele van optimizmussal a teljes körű schengeni csatlakozást illetően.
Tragikomédia országszerte.
Tragikomédia országszerte.
Egy ifjú gengszter pedig egy pékségben fenyegetőzött a revolverével, ám ez rossz ötlet volt.
Egy ifjú gengszter pedig egy pékségben fenyegetőzött a revolverével, ám ez rossz ötlet volt.
… és kitört a botrány Klaus Iohannis privát golfpályácskája kapcsán… továbbá hahó, kauflandos halimádók, van pár termék, ami csúnyán fertőz, tessék figyelni!
… és kitört a botrány Klaus Iohannis privát golfpályácskája kapcsán… továbbá hahó, kauflandos halimádók, van pár termék, ami csúnyán fertőz, tessék figyelni!
Iohannis tengerészeti kiképzőközpontot létesített ukrán katonáknak. Libanonban forró a helyzet, a román állampolgároknak mihamarabb el kell hagyniuk az országot.
Iohannis tengerészeti kiképzőközpontot létesített ukrán katonáknak. Libanonban forró a helyzet, a román állampolgároknak mihamarabb el kell hagyniuk az országot.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.