// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Egy gazdától a saját alkoholos befolyásoltsága lopta el a szénát, majd magára hívta a rendőröket, akik meg is büntették

// HIRDETÉS

Avagy mese a kelekótya gazdáról, a butykosról, a 46 eltűnt szénabáláról, meg a lóvá tett pandúrokról.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Suceava megyei gazda (még mindig van). Ez a gazda réges-régen (múlt pénteken) kiment összegyűjteni a szénabáláit a földjére. Össze is gyűjtötte őket, megszámolta, látta, hogy 46 darab van. Elégedett volt a gazda a 46 darab szénabálájával, és – bár már azelőtt is jócskán kortyolgatott – a jól végzett munka örömére húzott még egy jó pofával a butykosból. Majd elment, hogy kerítsen valami járművet, hogy hazavigye a szénáját.

Ám, amire visszatért, az a széna szőrén-szálán eltűnt.

Nézett jobbra, nézett balra, meresztgette a szemét, hunyorított, de az az ő 46 darab szénabálája csak nem volt sehol. Teringettét, gondolta a gazda, fel is hívta nagy búsan az 112-őt, hogy elmesélje jó, meghitt embereknek, milyen nagy kár érte.

Azok (a rendőrök) ki is szálltak a helyszínre, és látták, hogy az a 46 darab szénabála tényleg nincs ott. Sőt egy darab bála sincs ott, nemhogy 46. Megveregették a szomorú gazda vállát, és mondták is neki: „Egyet se búsulj, komám, mert mi olyan kacifántos képzést kaptunk a rendőriskolában, hogy menten megtaláljuk az ellopott szénádat”.

Neki is fogtak a keresésnek abban a szent minutában (még aznap este). De olyan ügyesen keresték azt a kámforrá vált szénát, hogy már reggelre mind a 46 darab bála előkerült, méghozzá 500 méterrel arrébb.

Na, erre hívták is örvendezve a bús gazdát, aki időközben lepihent. Az meg is jött, vakargatta egy kicsit a fejét, majd elismerte, hogy bizony az is az ő földje, ahol megtalálták azt a sok szénát, csak éppen előző nap annyira felöntött a garatra, hogy összekeverte ezt a földjét, amin van széna, azzal a másikkal, amin nincs.

Na de erre már a rendőrök lettek igen búsak, meg is bírságolták annak rendje és módja szerint a kelekótya gazdát a téves riasztásért, mintha annak nem lett volna még elég fejfájása.

Ha a gazda be nem rúgott volna, az én mesém nem is lett volna. Itt a vége, de isznak még…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS