Ééééééés megint elhalasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló döntést – hírmix

Tegnap, december 28.-án írtuk: ismét elhalasztotta a különnyugdíjakkal kapcsolatos döntést az alkotmánybíróság. A két ünnep közé ékelt dátumon azonban döntésképtelenségre hivatkozva elnapolták mára, azaz hétfőre a döntést. A döntésképtelenség mögött az állt, hogy azért nem volt meg a kvórum a döntéshez, mert a PSD által delegált tagok – vagyis a kilencből négy alkotmánybíró – egy szünetet követően egyszerűen nem mentek vissza az ülésre. Ez az alkotmánybíróság megosztottságát jelzi, és azt, hogy a PSD által delegált tagok ragaszkodnak inkább az előjogaikhoz.

Ma, december 29.-én újból leírhatjuk: az alkotmánybíróság a mai napon is elhalasztotta a döntést. A Krónika összefoglalója szerint négy alkotmánybíró – Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu és Mihai Busuioc – közös közleményben reagált az alkotmánybíróság legutóbbi üléseinek bojkottjára. Elmondásuk szerint nem az volt a céljuk, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság működését, hanem hogy a hatályos törvényeket tartsák be. Szerintük a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügye napirendre tűzése eltért a testület korábbi gyakorlatától. A beadványt december 5-én iktatták, majd december 10-re tűzték ki a tárgyalását – ami szerintük túl rövid határidő volt.

Az ülés új időpontját december 28.-ára, munkaszüneti napra (vasárnap) tették, ami a négy bíró szerint szintén precedens nélküli volt. Több bíró kérte, hogy halasszák el az ügyet januárra, de a testület vezetése ezt állításuk szerint indoklás nélkül elutasította. A bírák úgy vélik, hogy a gyorsított eljárás veszélyezteti a mérlegelést és a döntések hitelességét. A vasárnapi ülésről való kivonulásuk és a következő napi távolmaradásuk miatt a testület határozatképtelenné vált.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy a gyors eljárás nem biztosít megfelelő vizsgálatot, különösen mivel 2026. január 1-jén lépne hatályba az érintett törvény. A négy bíró kiemelte, hogy a közlemény kizárólag saját véleményüket tükrözi, nem pedig az alkotmánybíróság hivatalos álláspontját.

Az ügy pikantériájához az is hozzá tartozik, hogy Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint az alkotmánybíróság nem kérte fel a minisztériumot, hogy hatástanulmányt készítsen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetéről.

Ezzel kapcsolatosan azonban az alkotmánybíróság elnöke, Simina Tănăsescu hétfőn, az újabb halasztás után kijelentette, hogy a tanácskozás jogilag megszakítható, ha ezt eljárási szempontból egy bíró kéri, és a kérelem érdemben indokolt a vitatott kérdések jobb megvizsgálása érdekében, viszont egy ilyen kérelemmel kapcsolatos semmilyen információt nem erősített meg, de nem is cáfolt. A kormány által kért hatásvizsgálattal kapcsolatban azonban elmondta, hogy az nem releváns a bíráknak az ügyben végzett elemzése szempontjából.

A politikumban is felháborodást keltett a sorozatos halasztás, amelynek úgy néz ki, nem lesz vége egyhamar. A G4Media értesülései szerint miután hétfőn a négy bíró bojkottja miatt elmaradt a CCR ülése, egyikük, Cristian Deliorga, kérelmet nyújtott be, hogy 2026-ban nyolc nap szabadságot vegyen ki. A források a hírportálnak azt mondták, hogy a szabadság 2026. január 5. és 16. között lenne, a bírók különleges nyugdíjáról szóló döntés pedig január 16-án esedékes, így Deliorga nem tud részt venni az ülésen.

A portálnak az alkotmánybíróság eljárásait jól ismerő forrása szerint Deliorga célja az lenne, hogy megakadályozza a január 16-i döntést, hivatkozva az alkotmánybíróságról szóló törvény egyik rendelkezésére, amely kimondja, hogy a tanácskozások titkosak, és csak a vitában részt vevő bírák lehetnek jelen.

A forrás szerint ez egy taktika lehet, hogy a döntést a lehető leghosszabb ideig elhalasszák. Ezért Cristian Deliorga szabadságának lejárta után a négy bíró közül egy másik, a január 16. utáni döntéshozatal időpontjától függően, szintén szabadságkérelmet nyújthat be, ezzel ismét megakadályozva a döntés meghozatalát. A négy bíró a végtelenségig folytathatná ezt a játékot, amíg szabadságuk le nem jár, vagy valami más nem történik – például a Bolojan-kormány esetleges bukása, ami a törvény elvetéséhez vezetne.

A polgármesterek, alpolgármesterek, a megyei tanácsok elnökei és alelnökei különleges nyugdíjainak megszüntetéséről szóló törvényjavaslat nyilvános konzultáció alatt áll a Képviselőházban január végéig – a javaslatot Claudiu Năsui és Cristina Prună USR képviselők kezdeményezték, írja a Ziare.com.

Az indoklás szerint a hatályon kívül helyezésről szóló törvényjavaslat szükséges és sürgős intézkedést jelent, amelyet Románia kritikus pénzügyi helyzete és az európai szinten vállalt kötelezettségek indokolnak.

A kezdeményezők hozzáteszik, hogy például egy megyei tanács volt elnöke különleges nyugdíjra lenne jogosult, amelynek összege minimum havi 6260 lejtől maximum havi 18 780 lejig terjedne, ami majdnem hétszerese a romániai átlagos nyugdíjnak, amely mindössze 2816 lej. A jelenlegi gazdasági helyzet megköveteli a kormánytól és a parlamenttől, hogy azonnali és határozott intézkedéseket hozzon a közkiadások korlátozására a pénzügyek fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A költségvetési hiány a GDP körülbelül 9%-ára nőtt, míg az államadósság meghaladta a GDP 50%-át.

A költségvetési vészhelyzet ellenére a politikai osztály és a kormánykoalíció eddig inkább a polgárokra kényszerített megszorító intézkedésekkel, az adók és illetékek újabb emelésével igyekezett egyensúlyba hozni a költségvetést, ahelyett, hogy az állam saját kiadásainak valódi korlátozását demonstrálta volna. Bár a helyi választott tisztségviselők különleges nyugdíjának visszavonása nem lenne azonnali hatással a folyó költségvetési kiadások csökkentésére (mivel a jog felfüggesztve van), ez a törvényjavaslat alapvető és feltétlenül szükséges politikai jelzést küld a választóknak.

Azzal, hogy megszünteti ezt a – bár nem hatályos, de törvény által biztosított – privilégiumot, a politikai osztály végre bebizonyítja, hogy valóban kész lemondani saját privilégiumairól, és nem csak a keletkezett hiány terhét kizárólag az adófizetők vállára helyezi. A törvényjavaslat esetében a Szenátus a döntéshozó testület.

Nehogy úgy járjunk, mint az a Dolj megyei férfi, akit a csendőrség szedett ki egy craiovai tóból. A csendőrség szerint az eset ezen a hétvégén történt, amikor a szolgálatban lévő csendőröket értesítették a 112-es számon. A férfi azt mondta nekik, hogy az őt üldöző kutyák elől menekülve a parkban lévő tóba esett.

A férfi nem tudott kijutni a vízből, mivel a tó fenekén lévő sárba és ágakba ragadt, de szerencsére olyan helyzetben volt, hogy ő maga tudta tárcsázni a segélyhívót.

A csendőrök sürgősen közbeléptek, és sikerült kihúzniuk a férfit a vízből. A férfi kihűlés jeleit mutatta, ezért a beavatkozás után a craiovai sürgősségi osztályra szállították, ahol orvosi ellátásban részesült.