// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ebola-járvány: nem csak a világ másik felének problémája

// HIRDETÉS

A fejlett világban, így Közép-Európában egyelőre nincs ok pánikra a főként Nyugat-Afrikában terjedő Ebola-járvány miatt. Tény azonban az is, hogy ez a vírus ekkora veszélyt még nem jelentett.

Ezt támasztja alá, hogy Amerika a legmagasabb szintű egészségügyi készültséget rendelte el, amire legutóbb 2009-ben, a H1N1 influenzajárvány idején volt példa. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) ugyanakkor szerdán engedélyezte egy Pentagon által kidolgozott, azonnali Ebola-diagnózisteszt külföldi alkalmazását katonák, segélymunkások és segélyakciók résztvevői körében.

 

Barack Obama elnök az amerikai-afrikai csúcstalálkozót lezáró sajtóértekezletén kijelentette, hogy a minden kétséget kizáró, tudományos bizonyítottság híján korai lenne még engedélyezni annak az ígéretes, ZMapp elnevezésű Ebola-gyógyszernek az alkalmazását, amely a jelentések szerint javított két, vírussal megfertőződött amerikai segélymunkás állapotán. Obama úgy vélekedett, hogy a járvány feltartóztatása érdekében jelenleg elsősorban a közegészségügyi intézkedésekre kell összpontosítani.

 

Mindeközben az európai és amerikai egészségügyi szervek sorra adják ki a közleményeket, hogy képesek izolálni és elkülöníteni a fertőzött embereket, ha esetleg felbukkannának a reptereiken.

 

A járvány első európai fertőzöttje egy spanyol pap, aki Libériában kapta el a halálos kórt. Két spanyol apáca is megfertőződött a nyugat-afrikai országban. A madridi kormány katonai géppel szállíttatta haza állampolgárait, hogy jobb kezelést kapjanak.

 

A kór februárban terjedt el újra, azóta több mint 900 ember halt meg. A legtöbb áldozatot Libériában szedte a járvány, de Guineában, Sierra Leónéban és Nigériában is sok a fertőzött. Az Egészségügyi Világszervezet tanácskozásba kezdett, hogy megállapítsa, világméretű járványról van-e szó. A Világbank pedig 200 millió dolláros segélyt ajánlott fel az érintett országoknak. A libériai elnök három hónapos szükségállapotot hirdetett az Ebola-járvány megfékezése érdekében.

 

Fotó: MTI/Máthé Zoltán, aol.com, AP Photo/Sunday Alamba 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS