// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Drukkolás a nemzeti traumáktól a bundáig

// HIRDETÉS

Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.

Amíg a romániai futballbajnokság első osztályában, a Liga I-ben összesen 6 magyar focista játszik, addig a szlovákiai élvonalban az egész dunaszerdahelyi klub, az FC DAC 1904 a magyar identitásra és a minőségi focira építi a brandjét –derült ki péntek délután a sörudvarban, ahol két sportújságíró, Boros Miklós és Gazdag József mesélt arról, milyennek látszik a futball kisebbségi szemmel.

 

A szlovákiai bajnokságban is kevesebb felvidéki magyar játékos játszott, mint amennyit a lakosságarány indokolt volna, és olyan nem fordult elő, hogy közülük bárki visszautasítsa a szlovák válogatottságot. Mi több, gyakran az identitásuk sem volt mindig egyértelmű azoknak, akik bekerültek a szlovák válogatottba, tudtuk meg a kassai Gazdag Józseftől, aki futballfüggő, emellett a pozsonyi Pátria rádió munkatársa, és Révkomáromban él. Azt, hogy futballfüggő, könyvének a címe árulja el: az Egy futballfüggő naplójából kötetbe a felvidéki Új Szó Focitipp mellékletébe tíz éven át írt tárcáiból válogatott. 

 

Előbb volt drukker, és csak utána sportújságíró,

a szlovákiai, a magyarországi és a legfontosabb nyugat-európai bajnokságok minden részletével tisztában van, a sporttörténeti adatokat ugyanúgy a kisujjából rázta ki a beszélgetésen, ahogy Boros Miklós a romániai bajnokság száraz és szaftosabb részleteit.

 

Míg a csehszlovák bajnokságban több csapatnak is volt jelentősebb magyar szurkolótábora, a '80-as években még Kassán is lehetett magyar szurkolást hallani, Szlovákia kiválása után és a magyarellenes retorika erősödésével ez megszűnt, és a felvidéki magyar drukkerek már csak a dunaszerdahelyi klubnak szurkolnak. 

 

Ezt két konkrét futballesemény váltotta ki: 1992-ben a pozsonyi Slovan–Fradi BEK-selejtezőn a kommandósok indok nélkül rárontottak a magyar Fradi-szurkolókra, Gazdag József szerint Meciar ezzel akart erőt demonstrálni a magyarokkal szemben, majd 2008-ban szintén indok nélkül rohamozták meg a magyar szurkolókat a rendőrök egy Slovan–DAC mérkőzésen. A rendőri vezetők akkor a magyar szurkolók provokációjára hivatkoztak, de erről máig nem mutattak be bizonyítékot, viszont betiltották a magyar zászló lengetését a mérkőzéseken, mesélte Gazdag. Bár Dunaszerdahelyen mindig magyarul szurkoltak, korábban semmilyen etnikai incidens sem történt a klubnál még a Slovan ellen vívott meccseken sem.

 

 

Boros Miklós és Gazdag József a Kolozsvári Magyar Napok sörudvarában | Fotók: Szabó Tünde

 

A DAC azért is lett közkedvelt, mert 1904 óta most először tudatos a magyar szál a klub koncepciójában: magyar tulajdonos irányítja, magyar cégek is támogatják, Magyarországról pedig médiatámogatást élvez: mérkőzéseit közvetíti az m4 sportcsatorna. Stadionja kezd zarándokhellyé válni – mondta Gazdag. Nagyon komoly szakmai munka folyik a klubnál, és amekkora az elhivatottságuk és a pénzügyi erejük, a csapatól 2-3 éven belül bajnokot faragnak – jósolta az újságíró.

 

Ezt a dunaszerdahelyi szurkolók azzal hálálják meg, hogy olyan hangulatot teremtenek a mérkőzéseken, amilyent Közép-Európában talán csak a Rapid Wien tábora tud, és az a jellemző, hogy a meccsek után megtapsolják ezért a DAC-drukkereket. A szlovák DAC-drukkerek pedig elfogadták a magyar szurkolást, amennyiben ez nem gyalázkodás és nem támadó nacionalizmus, Gazdag benyomása szerint a főbb rigmusokat már valószínűleg megtanulták magyarul.

 

A csapat csupa fiatal játékosból áll, akik közül négyen is szerepeltek most a nyári U21 Európa-bajnokságon, a hazai bajnokságban pedig négy forduló után egyelőre veretlen a csapat - bizakodott Gazdag. 

 

Nemzeti identitás kiváltotta incidens

viszont tört már ketté nagyon is ígéretes focistakarriereket. Gazdag József annak a felvidéki játékosnak a történetét vázolta, aki a '66-os vébé előtt mutatkozott be a csehszlovák válogatottban. Annyira tehetséges volt, hogy a brazilokkal vívott selejtező után a brazil lapok azt írták, két Pelé játszott a pályán, egy fekete és egy fehér: Szikora György.

 

Valószínűleg nem tett jót, hogy később Szepesi egy mérkőzés közvetítésekor magyar gyereknek nevezte, de a magyar válogatottal vívott selejtezőn végképp elszabadultak az indulatok. A magyar csapat vezetett a félidőben, amikor az öltözőben rátámadtak Szikorára a csapattársai azzal, hogy biztos azért vezet a magyar válogatott, mert Szikora elárulta nekik a csehszlovák taktikát. A meccs után a futballista gyalázkodó levelek százait kapta, feleségét inzultálták a villamoson, autójának gumiját kiszúrták, őt pedig már nem vitték ki az 1970-es mexikói vébére, és soha többet nem hívták be a válogatottba.

 

A nemzeti traumák és az ilyen egyéni incidensek miatt sem azonosulnak a kisebbségi magyar szurkolók országuk válogatottjával, még ha Boros Miklós szerint az erdélyi fiatalok egy rétege szerette is egy időben Hagiékat, mert jól játszottak. Ilyen Szlovákiában nem igazán volt, mondta Gazdag, ő és kortársai a magyar válogatott meccseit nézték, nem a csehszlovákéit, és természetesen a magyaroknak szurkoltak. Mi több, a magyar válogatott hazai és külföldi meccseire újabban rendszeresen és szervezetten utaznak dunaszerdahelyi szurkolók.

 

Ami viszont nem függ a nemzeti identitástól, az a drukker elvárása, hogy tiszta futballt lásson.

Amióta 2011-12 körül kitört az óriási bundabotrány Magyarországon, és háttérinterjúkból számára is kiderült a bundázás ipari mérete, azóta nem követi különösebben se a magyar NB I-et, se a szlovákiai bajnokságot (a DAC kivételével), mesélte kiábrándultan Gazdag József, akit már nem tud lázba hozni a közép-európai foci. Felfoghatatlan számára, hogy a 70 vádlott közül senki se kapott letöltendőt, és az egykori, illetve a pár éve kirobbant botrányok szereplői szép lassan visszatérnek a pályákra és az edzői állásokba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS