// 2026. szeptember 28., hétfő // Vencel

Drukkolás a nemzeti traumáktól a bundáig

// HIRDETÉS

Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.

Amíg a romániai futballbajnokság első osztályában, a Liga I-ben összesen 6 magyar focista játszik, addig a szlovákiai élvonalban az egész dunaszerdahelyi klub, az FC DAC 1904 a magyar identitásra és a minőségi focira építi a brandjét –derült ki péntek délután a sörudvarban, ahol két sportújságíró, Boros Miklós és Gazdag József mesélt arról, milyennek látszik a futball kisebbségi szemmel.

 

A szlovákiai bajnokságban is kevesebb felvidéki magyar játékos játszott, mint amennyit a lakosságarány indokolt volna, és olyan nem fordult elő, hogy közülük bárki visszautasítsa a szlovák válogatottságot. Mi több, gyakran az identitásuk sem volt mindig egyértelmű azoknak, akik bekerültek a szlovák válogatottba, tudtuk meg a kassai Gazdag Józseftől, aki futballfüggő, emellett a pozsonyi Pátria rádió munkatársa, és Révkomáromban él. Azt, hogy futballfüggő, könyvének a címe árulja el: az Egy futballfüggő naplójából kötetbe a felvidéki Új Szó Focitipp mellékletébe tíz éven át írt tárcáiból válogatott. 

 

Előbb volt drukker, és csak utána sportújságíró,

a szlovákiai, a magyarországi és a legfontosabb nyugat-európai bajnokságok minden részletével tisztában van, a sporttörténeti adatokat ugyanúgy a kisujjából rázta ki a beszélgetésen, ahogy Boros Miklós a romániai bajnokság száraz és szaftosabb részleteit.

 

Míg a csehszlovák bajnokságban több csapatnak is volt jelentősebb magyar szurkolótábora, a '80-as években még Kassán is lehetett magyar szurkolást hallani, Szlovákia kiválása után és a magyarellenes retorika erősödésével ez megszűnt, és a felvidéki magyar drukkerek már csak a dunaszerdahelyi klubnak szurkolnak. 

 

Ezt két konkrét futballesemény váltotta ki: 1992-ben a pozsonyi Slovan–Fradi BEK-selejtezőn a kommandósok indok nélkül rárontottak a magyar Fradi-szurkolókra, Gazdag József szerint Meciar ezzel akart erőt demonstrálni a magyarokkal szemben, majd 2008-ban szintén indok nélkül rohamozták meg a magyar szurkolókat a rendőrök egy Slovan–DAC mérkőzésen. A rendőri vezetők akkor a magyar szurkolók provokációjára hivatkoztak, de erről máig nem mutattak be bizonyítékot, viszont betiltották a magyar zászló lengetését a mérkőzéseken, mesélte Gazdag. Bár Dunaszerdahelyen mindig magyarul szurkoltak, korábban semmilyen etnikai incidens sem történt a klubnál még a Slovan ellen vívott meccseken sem.

 

 

Boros Miklós és Gazdag József a Kolozsvári Magyar Napok sörudvarában | Fotók: Szabó Tünde

 

A DAC azért is lett közkedvelt, mert 1904 óta most először tudatos a magyar szál a klub koncepciójában: magyar tulajdonos irányítja, magyar cégek is támogatják, Magyarországról pedig médiatámogatást élvez: mérkőzéseit közvetíti az m4 sportcsatorna. Stadionja kezd zarándokhellyé válni – mondta Gazdag. Nagyon komoly szakmai munka folyik a klubnál, és amekkora az elhivatottságuk és a pénzügyi erejük, a csapatól 2-3 éven belül bajnokot faragnak – jósolta az újságíró.

 

Ezt a dunaszerdahelyi szurkolók azzal hálálják meg, hogy olyan hangulatot teremtenek a mérkőzéseken, amilyent Közép-Európában talán csak a Rapid Wien tábora tud, és az a jellemző, hogy a meccsek után megtapsolják ezért a DAC-drukkereket. A szlovák DAC-drukkerek pedig elfogadták a magyar szurkolást, amennyiben ez nem gyalázkodás és nem támadó nacionalizmus, Gazdag benyomása szerint a főbb rigmusokat már valószínűleg megtanulták magyarul.

 

A csapat csupa fiatal játékosból áll, akik közül négyen is szerepeltek most a nyári U21 Európa-bajnokságon, a hazai bajnokságban pedig négy forduló után egyelőre veretlen a csapat - bizakodott Gazdag. 

 

Nemzeti identitás kiváltotta incidens

viszont tört már ketté nagyon is ígéretes focistakarriereket. Gazdag József annak a felvidéki játékosnak a történetét vázolta, aki a '66-os vébé előtt mutatkozott be a csehszlovák válogatottban. Annyira tehetséges volt, hogy a brazilokkal vívott selejtező után a brazil lapok azt írták, két Pelé játszott a pályán, egy fekete és egy fehér: Szikora György.

 

Valószínűleg nem tett jót, hogy később Szepesi egy mérkőzés közvetítésekor magyar gyereknek nevezte, de a magyar válogatottal vívott selejtezőn végképp elszabadultak az indulatok. A magyar csapat vezetett a félidőben, amikor az öltözőben rátámadtak Szikorára a csapattársai azzal, hogy biztos azért vezet a magyar válogatott, mert Szikora elárulta nekik a csehszlovák taktikát. A meccs után a futballista gyalázkodó levelek százait kapta, feleségét inzultálták a villamoson, autójának gumiját kiszúrták, őt pedig már nem vitték ki az 1970-es mexikói vébére, és soha többet nem hívták be a válogatottba.

 

A nemzeti traumák és az ilyen egyéni incidensek miatt sem azonosulnak a kisebbségi magyar szurkolók országuk válogatottjával, még ha Boros Miklós szerint az erdélyi fiatalok egy rétege szerette is egy időben Hagiékat, mert jól játszottak. Ilyen Szlovákiában nem igazán volt, mondta Gazdag, ő és kortársai a magyar válogatott meccseit nézték, nem a csehszlovákéit, és természetesen a magyaroknak szurkoltak. Mi több, a magyar válogatott hazai és külföldi meccseire újabban rendszeresen és szervezetten utaznak dunaszerdahelyi szurkolók.

 

Ami viszont nem függ a nemzeti identitástól, az a drukker elvárása, hogy tiszta futballt lásson.

Amióta 2011-12 körül kitört az óriási bundabotrány Magyarországon, és háttérinterjúkból számára is kiderült a bundázás ipari mérete, azóta nem követi különösebben se a magyar NB I-et, se a szlovákiai bajnokságot (a DAC kivételével), mesélte kiábrándultan Gazdag József, akit már nem tud lázba hozni a közép-európai foci. Felfoghatatlan számára, hogy a 70 vádlott közül senki se kapott letöltendőt, és az egykori, illetve a pár éve kirobbant botrányok szereplői szép lassan visszatérnek a pályákra és az edzői állásokba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában
Krónika

Amerikai lapinformációk szerint a Trump-adminisztrációnak is szerepe lehetett a Bolojan-kormány bukásában

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon
Krónika

Dési só váltja fel a parajdit a magyar piacon

Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Varga László Edgár

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Fall Sándor

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

// HIRDETÉS
Nagyítás

Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények

Sánta Miriám

Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.

A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak

Sólyom István

A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.

// HIRDETÉS