Dróntámadás ért egy kereskedelmi hajót Konstanca közelében, egy tengerész meghalt, hárman eltűntek – hírmix

Súlyos károkat szenvedett, felborult és elsüllyedt az a Comore-szigeteki felségjelzésű, Khoryv nevű kereskedelmi hajó, amelybe drón csapódott pénteken a Fekete-tengeren, Konstancától 13 tengeri mérföldre (mintegy 24 kilométerre).

A 13 fős legénységből kilenc embert kimentettek, egy tengerész életét vesztette, három eltűnt társukat pedig nagy erőkkel keresik. Az elmúlt időszakban ez már a tizenegyedik drónnal eltalált kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren, és a hetedik Románia partjainak közelében.

A Román Tengerészeti Hatóság (ANR) és a parti őrség tájékoztatása szerint a tengeri koordinációs központhoz délelőtt 10 óra körül érkezett a vészjelzés a román felségvizek határán kívül bajba jutott járműtől, amelynek fedélzetén tűz ütött ki. A hajón tíz ukrán és három azeri állampolgár tartózkodott.

A felborult jármű legénységéből elsőként egy közelben tartózkodó másik kereskedelmi hajó emelt ki a vízből kilenc túlélőt és egy holttestet. A kilenc életben maradt tengerészt később átvette a román parti őrség hajója, amely a Román Tengeri Életmentő Ügynökség (ARSVOM) egységével közösen folytatja a kutatást a három eltűnt személy után.

A konstancai kikötőben négy SMURD-mentőautó, egy mobil intenzív terápiás egység, két tömeges balesetekhez rendszeresített jármű és egy előretolt egészségügyi pont várja a kimentett tengerészeket. Bár a mentéshez a belügyminisztérium légi felügyelőségének helikopterét is riasztották, a térségben tomboló felhőszakadás és a rossz látási viszonyok miatt a légi beavatkozás továbbra sem lehetséges.

Nicușor Dan államfő a hajó elleni támadást az Ukrajna elleni orosz háború tragikus következményei újabb példájának nevezte.

Az államelnök éppen az incidens napján, az I. Ferdinánd Katonai Műszaki Akadémia hallgatóinak eskütételén beszélt arról, hogy az ország védelme többé nem csupán elméleti kérdés, és az Európában nyolcvan éven át fennálló béke már nem magától értetődő.

– fogalmazott Nicușor Dan. Hozzátette, hogy a leendő katonai mérnököktől meghatározó jelentőségű védelmi eszközök kifejlesztését várják.

Luca Niculescu miniszterelnök Facebook-bejegyzésében elfogadhatatlannak, a nemzetközi jog és a hajózási szabadság kirívó megsértésének, valamint „az Oroszország által előidézett eszkaláció következményének” minősítette a támadást. A kormányfő közölte, hogy végig kapcsolatban állt a mentést végző hatóságokkal, Románia pedig a NATO-n belüli kezdeményezései révén hamarosan újabb védelmi eszközökhöz jut.

Hasonlóan nyilatkozott Dan Neculăescu külügyminiszter is, aki hangsúlyozta: Bukarest szorosan együttműködik a NATO-szövetségesekkel – köztük Bulgáriával és Törökországgal – azért, hogy a tengeri biztonság garantálására mielőbb élesítsék az Észak-atlanti Tanács ülésén jóváhagyott újabb megfigyelőrendszereket.

Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter pénteken nem adott egyértelmű választ arra, mennyire felkészült Románia a fekete-tengeri drónfenyegetések elhárítására, és elődeire hárította a felelősséget.

– jelentette ki a tárcavezető, hozzátéve, hogy a katonai életpályától az önkéntesekre vonatkozó jogszabályok végrehajtási normáiig számos területen változtatásokra van szükség. Radu Miruță volt védelmi miniszter a Digi24-nek nyilatkozva erőteljesebb fekete-tengeri NATO-jelenlétet sürgetett, hangsúlyozva, hogy Románia egy fizikai jelenléttel bíró szövetséges harccsoport felállítását is kérte.

Katonai szakértők szerint egyértelmű, hogy szándékos incidensekről van szó. Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO délkeleti többnemzetiségű hadosztály-parancsnokságának volt vezetője szerint „száz százalékig előre kitervelt támadásokról van szó”, amelyekre Romániának konkrét lépésekkel kell reagálnia.

Sorin Learschi tartalékos ellentengernagy arra figyelmeztetett, hogy a román partok közvetlen közelében zajló csapások a biztosítási piacra gyakorolt nyomáson keresztül Románia kereskedelmére és a konstancai kikötő forgalmára is súlyosan kihatnak, ezért elengedhetetlen a kereskedelmi hajók védelme és a drónelhárító rendszerek beszerzése.

Vadászfegyverrel nyitott tüzet a házkutatásra érkező rendőrökre csütörtökön Valeriu Matei, a PNL slatinai önkormányzati képviselője. A politikust és társát, Cătălin Andronesit, az Olt Megyei Vízművek (CAO) adminisztratív igazgatóját 24 órás őrizetbe vették uzsora és zsarolás gyanújával.

Az Olt Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a gazdasági bűnözés elleni osztály munkatársai csütörtök reggel négy helyszínen tartottak házkutatást egy 58 és egy 60 éves helyi férfi ingatlanjaiban. Amikor a rendőrök beléptek Valeriu Matei otthonába, a képviselő az engedéllyel tartott vadászfegyveréből rájuk lőtt. A rendőrök ekkor felszólították a fegyver átadására, mire a férfi engedelmeskedett és megadta magát, az incidens során senki sem sérült meg.

A nyomozati adatok szerint a helyi politikus 2024 novembere és 2026 októbere között rendszeresen kamatra adott kölcsön pénzt a sértettnek. Aztán 2026 júniusa és szeptembere között Matei már a vízművek igazgatójával közösen zsarolta és kényszerítette az áldozatot pénz, illetve egyéb anyagi javak megszerzésére. Helyi források szerint mindkét gyanúsított Mario de Mezzo slatinai polgármester közeli bizalmasának számít.

A központi sajtó felidézi, hogy az uzsorával és zsarolással gyanúsított Valeriu Matei a leköszönt kormányfő Ilie Bolojan elkötelezett támogatója. A politikus részt vett a PNL június 21-i rendkívüli kongresszusán is, ahol közös fényképet készített a pártelnökkel, Facebook-oldalán pedig azt írta, hogy megszavazta és támogatta Ilie Bolojan jelöltségét, mert Romániának olyan vezetőkre van szüksége, akik ígéretek helyett eredményeket szállítanak.

A legfrissebb fejleményeket elnézve nem kockáztatunk nagyot azzal a kijelentéssel, hogy Valeriu Mateinek egy ideig nem lesz alkalma politikusokkal szelfizni, hacsak nem a rácsok mögött, ahová viszont tilos mobiltelefont bevinni.

Sikkasztás és okirat-hamisítás miatt állítanak bíróság elé egy közgazdászt, aki tíz év alatt több mint 900 ezer lejt emelt el a bukaresti Spiru Haret Egyetem és a hozzá kapcsolódó România de Mâine (A Holnap Romániája) Alapítvány számláiról, majd a nyomok eltüntetésére meghamisította a könyvelési dokumentumokat.

A bíróság és az ügyészség közleménye szerint a V. H. C. monogramú vádlott 2012 márciusa és 2022 júliusa között az intézmények közgazdászaként és vagyonkezelőjeként összesen 916 533 lejt sikkasztott el. A férfi 191 banki átutalást indított a saját, illetve a felesége számlájára, emellett 115 alkalommal vett fel készpénzt az egyetem pénztáraiból. Az eltulajdonított összegből 813 786 lejjel a Spiru Haret Egyetemet, 102 747 lejjel pedig az alapítványt károsította meg.

Hogy a jogtalan kifizetéseket szabályosnak tüntesse fel, a férfi tíz év alatt 345 bérkifizetési dokumentumot – havi bérjegyzékeket, előleg- és elszámolási kimutatásokat – hamisított meg, majd vezetett be a könyvelésbe. Az iratokban mesterségesen megemelte a saját maga és a felesége részére járó összegeket, a jogosulatlanul felvett tételeket pedig kihagyta a nyilvántartásból.

A vádlott a két intézmény informatikai rendszerébe is valótlan adatokat töltött fel. Összesen 155 darab, az adóhatóságnak szánt (112-es típusú) adó- és járulékbevallásban tüntetett fel hamis béradatokat, 2015 augusztusa és 2022 júliusa között pedig a bankok felé is a mesterségesen megemelt fizetéseket továbbította. Mivel a bruttó béreket papíron megnövelte, az egyetem és az alapítvány a valóságnál magasabb állami járulékokat is fizetett utánuk.

A kár megtérítése érdekében az ügyészek zárolták a férfi ingó és ingatlan vagyonát, valamint a bankszámláit a becsült teljes kárnak megfelelő 1 188 157 lej értékig, és indítványozták a bíróságnak a zárolás fenntartását. A büntetőpert a bukaresti 3. kerületi bíróság tárgyalja, ahol a férfit folytatólagosan elkövetett sikkasztással, magánokirat-hamisítással, valamint informatikai csalással és hamisítással vádolják.