// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Drakulát továbbra sem találja meg a törcsvári kastélyban, viszont mostantól ott is beoltathatja magát

// HIRDETÉS

Oltási akció indul a koronavírus elleni hadjárat jegyében a legendás szépségű középkori épületben.

Aki szereti összekötni a kellemest a hasznossal, az most megteheti az Erdély egyik emblematikus idegenforgalmi látványosságának számító törcsvári kastélyban: hétvégente az odalátogatók a koronavírus elleni oltást is felvehetik.

A kastély üzemeltetői ugyanis a hatóságokkal karöltve oltópontot hoztak létre a vámház épületében, amelyben hétvégenként oltási akciót szerveznek.

A szabályok egyszerűek: internetes regisztrációra nincs szükség,

bármely román állampolgár, aki a környéken jár, egyszerűen besétálhat

– esetleg, ha sokan vannak, kiállhatja a sort –, majd beadathatja a vakcinát.

Ehhez csak a személyi igazolványára van szükség, na meg persze a beleegyező nyilatkozatot tartalmazó űrlap kitöltésére.

Az oltakozók egy oklevelet is kapnak, illetve ingyen látogathatják meg a kastélyban látható, középkori kínzóeszközöket felvonultató kiállítást – hogy miért pont ezt, azt nem egészen értjük.

Az oltóponton, amely péntekenként 14 és 20, szombatonként 10 és 20, vasárnaponként pedig 10 és 18 óra között tart nyitva,

a Pfizer-BioNTech amerikai-német duó által gyártott vakcinával oltanak.

Mint ismeretes, a Magyar Királyság határának védelmét szolgáló, évszázadokig a brassóiak tulajdonában álló, majd a sajnálatos trianoni események nyomán a román királyi család birtokába került kastély azért számít felkapottnak, mert valakik kitalálták, hogy ez volt Drakula gróf, a Bram Stoker által megalkotott arisztokrata vámpír kastélya.

Holott a Drakulával azonosított havasalföldi fejedelem, III. avagy Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepeș) lakhelye nem ez volt, itt legfeljebb csak megszállt néhányszor, más feltételezések szerint itt raboskodhatott egy ideig.

De most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egy kellemes kirándulás és egy kastélytúra mellett bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy minél hamarabb visszatérjen a normalitás.

Ahogy Déván is, ahol a környezetbarát közlekedést népszerűsítő Zöld péntek akció jegyében kivételesen a kerékpárosokat is beoltják az autós oltóponton.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS