// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Dragnea mindent és mindenkit hajlandó átvágni. A székely zászlós szalagon kívül

// HIRDETÉS

Mert hát az ő szívéhez csak a román trikolór áll közel. Azt nyesi-vágja lankadatlan.

Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes, az ország legnagyobb átvágóművésze (gondoljunk csak a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló két évvel ezelőtti, általa megszervezett népszavazásra, amelyen az ügyészség szerint számos dél-romániai megyében halottak is szavaztak) mégsem hajlandó mindent átvágni.

Csütörtökön például, amikor Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel együtt elvitte őt Hargita megyébe a magyarok szavazataiért kampányolni a közelgő államfőválasztások előtti hajrában, nem volt hajlandó elvágni a Borszéket Vatra Dornei-jel összekötő út felavatásakor a székely zászló színeit idéző szalagot. Helyette csak a román trikolóros szalagot metszette el.

Ezt ő maga mondta el, hozzátéve: csak a román trikolórt vágta el, elvégre egy Románia területén eszközölt beruházást jött felavatni.

„Az egyetlen szalag, amit elismertem, és elismerek, az Románia trikolórja. Románia kormányának tagja vagyok, azért jöttem, hogy egy Románia területén megvalósult beruházást avassak fel, és azt a szalagot vágtam át, amelyet az országban mindenhol átvágnak, Teleormanban is ugyanazt a szalagot vágjuk át, Kolozs megyében is, mindenhol, szívesen vágtam át, és a keblemen hordozom” – nyilatkozta Dragnea, a kelleténél talán több melodrámát csempészve egy egyszerű útfelújításba.

A székely szalag elhelyezése Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke ötlete volt, de nem haragszik Dragneára, amiért nem volt hajlandó átvágni. Inkább Victor Ponta miniszterelnököt fényezte egy kicsit, mondván: ha ő vett volna részt az avatón, biztos átvágta volna a székely szalagot.

Sőt talán még puszit is adott volna mindenkinek – jegyezzük meg mi.

Borboly minden esetre leszögezte: az a normális, hogy mindenki szabadon használhassa a jelképeit, ezért a jövőben minden avatásnál legalább két szalag lesz.

És akkor most ki is vágott át kit?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS