// 2026. november 6., péntek // Lénárd

De szép: az akadémia készíttetett egy népszerűségi felmérést, amiben az akadémia dobogós helyen áll

// HIRDETÉS

Így megy ez. De azért az ortodox egyházat és a hadsereget még a tudós társaság sem tudta megelőzni.

Gondolta volna ön, hogy a Román Akadémia a harmadik legnépszerűbb, illetve legmegbízhatóbbnak gondolt romániai közintézmény?

Mert mi biztosan nem. De vélhetően még maguk az akadémikusok sem nagyon – már leszámítva azon illetékeseket, akik az akadémia hathatós közreműködésével összeállított legfrissebb bizalmi barométer összeállítása fölött bábáskodtak.

Az akadémia épületében szerdán bemutatott, november 30. és december 7. között ezer fős minta részvételével készített barométer összekalapálásában a tudós társaság többszörösen is részt vett: azt az akadémia égisze alatt működő, a magyarok lejáratását célzó fake news-elemzések terén is nagyot alkotó Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) hozta tető alá az akadémia Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a kormány egyházügyi államtitkársága közreműködésével.

Nos, az első két helyezett kiléte nem meglepő: az elmúlt harminc évben általában stabilan vezették a bizalmi listát.

Az első helyen az ortodox egyház áll, amelyben a válaszadók 71,2 százaléka bízik.

A második helyezett a hadsereg, amely azért alaposan lemarad az őszentségék és őboldogságák társasága mögött: a megkérdezettek 61,8 százalékának bizalmát élvezi.

És a jelek szerint a románokban rendkívül erős a tudásszomj, illetve a tudomány tisztelete, hiszen az felmérés szerint a harmadik legnagyobb bizalmi indexe a Román Akadémiának van: 45,6 százalék.

Ami még a második helyezett hadsereghez képest is jócskán elmarad, de a jelek szerint mégis elég a dobogós helyezéshez.

A további eredmények azt mutatják, hogy az emberek a leginkább a helyi hatóságokban bíznak. A negyedik helyen ugyanis az önkormányzat áll 43 százalékos bizalmi indexszel.

Némiképp meglepő a rendőrség ötödik helye – a rendészeti szervekben a megkérdezettek 41,1 százaléka bízik.

A rendőröket az egészségügyi minisztérium követi 34 százalékkal, ami talán a jelenlegi járványhelyzetnek tudható be.

A sor végén pedig az állami irányítására hivatott intézmények kullognak: a kormány bizalmi indexe 13,7 százalék, de még mindig jobb, mint a parlamenté, amely csak 9,5. A pártokban pedig csak a válaszadók 9,1 százaléka bízik.

A felmérésből az is kiderül, hogy a válaszadók 90,4 százaléka vallásosnak tartja magát, de templomba csak 36,1 százalék jár heti rendszerességgel.

Mint ahogy az is, hogy sokan vélik úgy: az állam megsértette a vallásgyakorlás szabadságát a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokkal.

47,3 százalék gondolja így, míg 35,7 százalék azt mondta: normális dolog, hogy ilyen helyzetekben korlátozzák az egyházak tevékenységét.

Mindezek alapján nagyon úgy néz ki, hogy Románia lakosainak többsége egy teokratikus, militarizált országban érezné jól magát, ahol viszont a tudósok is nagy megbecsültségnek örvendenek.

Főleg, ha az akadémia és annak elnöke kiemelt szerepet játszanak a misztikus-soviniszta agyamentségek terjesztésében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni
Krónika

Ki is próbálkozik lejáratással? Avagy miért nem elég függetlenként tetszelegni

Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS