Dániel pátriárka szekusmúltját sejtető feljegyzés került elő

Azt eddig is mindenki sejtette, hogy a Román Ortodox Egyház (BOR) feje, Dániel pátriárka együttműködött a Szekuritátéval, hiszen egész karrierje erre enged következtetni, de bizonyíték hiányában ez megmaradt a feltételezés szintjén. Főleg azután, hogy 2007-ben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) egy igazolást is kiállított arról, hogy nem volt besúgó, ami valójában csak azt jelentette, hogy a szeku irattárában nem maradt nyoma az ügynökmúltjának.

Egy frissen előbányászott jegyzőkönyv magyarázattal szolgál arra, hogy hogyan lehetséges ez: dossziéját a forradalom idején, 1989. december 22–23-án elégették. A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) által láttamozott jegyzőkönyv szerint Oprescu Puiu ezredes és Mirel Stăniloiu kapitány 34 dossziét semmisített meg, köztük azt is, amelyik Dan Ciobotea Ilie, azaz Dániel pátriárka nevéhez köthető.

A dosszié hiányában a feljegyzés csak azt igazolja, hogy a pátriárka kapcsolatban állt a Szekuritátéval, de azt nem lehet tudni, hogy informátor, ügynök vagy megfigyelt személy volt. A CNSAS megerősítette, hogy a safielumina.ro újságírói által közzétett jegyzőkönyv eredeti. Olyan egyházi személyek ügyiratairól lehet szó, akik szerepet vállaltak a külföldi hírszerzésben, állítják. Gyanús körülmény, hogy Dániel pátriárka két évet Franciaországban, két évet Németországban tanult, 1980-tól pedig egy svájci egyetem előadó tanára volt.

A Román Ortodox Egyház szóvivője, Vasile Bănescu a sajtó megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a forradalomkor megsemmisített dosszié nyilvánvalóan a pátriárka megfigyelési iratcsomója volt.

A nyilvánosságra került jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Dániel pátriárka dossziéja mellett megsemmisítették Ioan Robu, a bukaresti római katolikus főegyházmegye érseke, Bria Ion teológiai professzor, Antonie Plămădeală, egykori erdélyi, körösvidéki és máramarosi metropolita és Popescu Emilian teológus ügyiratait is. A közös bennük az, hogy mindannyian külföldi egyetemeket látogattak, ami a kommunizmus idején igazi kiváltságnak számított.