// 2026. november 18., szerda // Jenő

Bukarest és az autonómia

// HIRDETÉS

Mondvacsinált érvvel veti el a bukaresti kormány az autonómiaigényeket. Viszont legalább már reagált valamit.

A román kormány joghoz való sajátos hozzáállását, jellegzetes jogértelmezését tükrözi az a válasz, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 10-én, a székely szabadság napján elfogadott petícióra adott. Ahogy bármilyen, a kisebbségek jogaival kapcsolatos témában az „amit nem rögzít tételesen jogszabály, az tilos” elvét alkalmazzák – lásd a székely zászló használata, amelyet azon az alapon tiltanak, hogy nem hagyja jóvá törvényi rendelkezés, holott tiltani sem tiltja –, a kormány ezúttal is azzal próbál takarózni, hogy Románia számára semmilyen nemzetközi szerződés sem írja elő a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára.

Ez történetesen valóban így van, nincs olyan nemzetközi dokumentum, amely – a kormány megfogalmazása értelmében – tételesen kimondaná, hogy „etnikai alapú területi autonómiát vagy bármilyen kollektív jogot” kellene biztosítania a kisebbségeknek. „A nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is gyakorolni lehet” – áll még a kormány üzenetében.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nemzetközi szinten ne foglalkoznának a témával, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése által nemrégiben elfogadott Kalmár-jelentés például egyértelmű javaslatot tesz a közösségi jogok és az autonómia biztosítására.

Vagyis az autonómia, illetve a közösségi jogok bármilyen más formái egyáltalán nem ördögtől valók a nemzetközi közösség szerint, még akkor sem, ha azokat a saját kisebbségeiktől félő országok ellenkezése miatt nem is kötelező érvényű szerződésekben rögzítik.

Ennek fényében Románia nyugodtan biztosíthatna területi autonómiát az országban élő magyar közösség számára, hiszen a kötelező érvényű nemzetközi dokumentum hiánya a legkevésbé sem jelenti azt, hogy tilos az önrendelkezés biztosítása.

A bukaresti illetékesek magatartása alapján kijelenthető: a nemzetközi szerződés hiányára való hivatkozás nem más, mint ürügy arra, hogy elutasítsák az önrendelkezést. Holott – mint az közismert – az autonómia egyáltalán nem precedens nélküli Európában, és a számos helyen nem nemzetközi szerződés garantálja. A spanyol aszimmetrikus regionalizmus például a madridi kormány és az érintett közösségek közös megegyezése alapján jött létre.

A mostani román válasz csak kibúvó annak palástolására, hogy a bukaresti kormány nem kívánja maradéktalanul szavatolni azon feltételeket, amelyek a romániai magyar közösség megmaradását és gyarapodását szolgálnák. Nemhogy a területi önrendelkezést, de még a kulturális autonómiát, a magyarok által – őshonos népként – lakott területeken a magyar nyelv hivatalossá tételét sem akarja biztosítani. Persze egyéni jogok léteznek, vannak magyar oktatási és kulturális intézmények, ezek fenntartása és működtetése azonban a gyakran román többségű önkormányzatok kényétől-kedvétől függ, a magyar közösség intézményesen nem, vagy csak alig szólhat bele.

A magyar nyelv – és ezzel a magyar közösség – a hivatalos fórumokon másodrendű szerepre van kárhoztatva, már ahol egyáltalán használható.

Ez persze megfelel a mindenkori román állam érdekeinek – már amennyiben az érdek az, hogy a magyar közösség felszámolódjon, szabad, hivatalos anyanyelvhasználat híján.
A mostani bukaresti válasz azt sugallja: ez egyáltalán nem lenne ellenére az illetékeseknek.

Mindemellett egy pozitívumot mégiscsak megemlíthetünk. Azt, hogy Bukarest végre – még ha elutasítóan is – hivatalosan válaszolt a magyar autonómiaigényekre. Ezzel ugyanis bizonyos mértékben legitimálta az önrendelkezési igényekről szóló diskurzust. Az már a magyar közösség, és különböző, civil illetve politikai képviseleteinek a felelőssége, hogy itt ne szakadjon meg a folyamat, és egyre több fórumon folytatódjon a párbeszéd a román és a magyar közösség képviselői között az autonómiáról.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS