// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Budapesten is bemutatkozik Mátray László

// HIRDETÉS

A Nemzeti Színház János vitézeként Erdélyen túl is ismert és elismert lehet Mátray László. Az „új Kamarás Ivánnak” is nevezett székelyföldi színész Vidnyánszky Attila rendező-igazgató meghívására játszik Budapesten.

A sepsiszentgyörgyi Bánk bánként lopta be magát sok erdélyi szívébe Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze, s most már a Nemzeti Színházban is kibontakozhat.

A témában a Heti Válasz hetilap készített interjút Mátrayval, s mint a beharangozóban megfogalmazzák: eddig jobbára a szűkebb szakmai berkekben és hazai közegében keltett feltűnést, de a budapesti Nemzeti Színház március 7-ei János vitéz-bemutatójának címszereplőjeként hamarosan országos hírnévre tehet szert. Szerintük ugyanis Mátray Lászlónak minden adottsága megvan, hogy vezető színésszé váljon.

Mint a lap újságírója is emlékeztet, a Kaszás Attila-díjjal kitüntetett és a nemzetközi hírű romániai színházi világ által UNITER-díjra jelölt Mátray Lászlóval kapcsolatban talán az a legnagyobb kérdés, vajon miért nem vállalt eddig akár csak vendégszereplést a fővárosban. Pedig korábban például Eszenyi Enikő hívta a Vígszínházba, hogy legyen az „új Kamarás Iván", de nemet mondott.

„Enikő valóban megkeresett, hogy szüksége volna egy férfi színészre. Azért nem éltem a lehetőséggel, mert úgy éreztem: sepsiszentgyörgyi igazgatómmal, Bocsárdi László rendezővel még javában benne vagyunk egy alkotói munkában. Márpedig az, hogy tervei voltak velem, fontosabb számomra, mint a fővárosban játszani. Ráadásul olyan szerepre hívtak a Vígszínházba – Cassio Mihályéra az Othellóból –, amelyiket odahaza már játszottam, és UNITER-díjra is jelöltek érte. Nagyobb kihívást láttam a maradásban."

Most azonban mégis vendégszereplést vállalt a Nemzeti Színház János vitéz-előadásában, amelyet Vidnyánszky Attila rendező visz színre. „Ebben a döntésben a szakmai kihívás mellett legalább akkora szerepe volt annak, hogy Bocsárdi elengedett" – indokolja mostani vállalását Mátray.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS