// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

„Pornó a bolondokházában”: román és magyar filmek taroltak a „koronás” Berlinálén

// HIRDETÉS

Radu Jude filmje Arany Medvét ért, két Ezüst Medve pedig magyar produkciókhoz vándorolt.

Igyekszem ugyan figyelemmel követni a hazai és nemzetközi filmvilág aktuális fejleményeit, de az idei, 71. Berlináléval úgy jártam, mint a román közúti hatóságok a menetrendszerint bekövetkező hóhullással: váratlanul ért. Nem véletlenül alakult így, a koronavírus-helyzet zavarta össze, terelte el a figyelmemet, ugyanis Európa vezető mozgóképes seregszemléinek egyikét – amelyet Cannes-nal vagy Velencével szokás egy sorban említeni –, a szociális és politikai érzékenységéről ismert Berlini Nemzetközi Filmfesztivált idén online kiadásban rendezték meg. Pontosabban a fesztivál első „felvonását”, a filmek bemutatását és versenyeztetését, mert a szervezők abban reménykednek, hogy júniusban sikerül megrendezni a rendes, offline, a díazottakat (kimondani is szörnyű) személyesen is felvonultató vörösszönyeges gálát.

A díjeső, legalábbis virtuálisan, már lehullott: ma bejelentették a fesztivál díjazottait. Romániai magyar szívünk duplán doboghat a legjobbak listáját böngészgetve:

a fesztivál fődíját, az Arany Medvét Radu Jude kapta új filmjéért, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét Nagy Dénesnek ítélte oda a zsűri, a Fliegauf Bence új filmjében játszó Kizlinger Lillát pedig a legjobb mellékszereplő Ezüst Medvéjével díjazták.

Radu Jude filmjének már a címe is igen ígéretes: Babardeală cu bucluc sau porno balamuc, ezt angolra úgy fordították, hogy Bad Luck Banging or Loony Porn, magyarra le sem merjük fordítani (jó, valami ilyesmi, hogy: Félresikerült kefélés, avagy pornó a bolondokházában; de a leendő magyar forgalmazó szokás szerint majd biztos talál valami kreatív címváltozatot). A történet egy gimnáziumi tanárnő kiszivárgott házi szexvideója körül forog, és azt írja róla a Filmhu kritikusa:

„Az abszurd cím egyáltalán nem megtévesztő, a három fejezetből álló film tökéletesen megragadja, kiforgatja és szatirikusan hatványra emeli az elmúlt évek legfontosabb társadalmi jelenségeit – a járvány okozta félelmet és frusztrációt, Kelet-Európa feszült politikai helyzetét, a ‘cancel culture’ úttörését vagy a közösségi média pusztítását.”

Alig várjuk: no, nem a szex miatt, hanem mert a bemutatása egyrészt azt fogja jelenteni, hogy már kinyitottak a mozik, másrészt mert kíváncsiak vagyunk egy igazán jól sikerült járványlélektani kor- és kórképre.

Nagy Dénes az első magyar rendező a fesztivál történetében, aki elsőfilmesként nyert legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét. Természetes fény című filmjével – amely Závada Pál azonos című regénye alapján készült – a második világháború vészterhes éveibe, a keleti fronton, a Szovjetunió területén harcoló magyar katonák világába kalauzolja a nézőket. Idézünk a szinopszisból:

„A második világháborúban a keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti megszállt területeken. A Természetes fény a megszállt Szovjetunió területén játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. Semetka István, egy magyar földműves, szakaszvezetőként teljesít szolgálatot egy gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva, eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.”

Idén csak két színésznek, a legjobb fő- és mellékszereplőnek osztott díjat a Berlinálé zsűrije (amelynek magyar és román tagja is volt: Enyedi Ildikó, illetve Adina Pintilie, mindketten korábbi Arany Medve-díjasok), ez utóbbit kapta Kizlinger Lilla a Rengeteg – mindenhol látlak című filmben nyújtott alakításáért.

Fliegauf Bence új műve a korábbi, Rengeteg című filmjének egyfajta folytatása: ez is „hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálom szerű útvesztőjébe kalauzol”. Ja, és a Rengeteg is Arany Medvét nyert, 2003-ban.

Mert a medve Berlinben sem játék.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS