// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Boc átalakítaná a kolozsvári Bocskai teret, de semmiképpen nem nyúl az Avram Iancu-szoborhoz

// HIRDETÉS

Erre szinte megesküdött. Pedig hát borzalmasan néz ki az a szobor…

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere bejelentette, hogy pályázatot fognak kiírni az Avram Iancu (korábban Bocskai) tér átgondolására – amit a „2000-es évek foglyának” tart, és egyáltalán nem teszik neki –, azt azonban sietett hozzátenni, hogy a hírhedt Avram Iancu-szobor a helyén marad, amíg csak polgármester lesz (Boc, nem a szobor).

A tér – amely az egykori magyar, ma román Nemzeti Színház és a Protestáns Teológiai Intézet között terül el, már régóta a Szent Mihály-templom és Fadrusz János Mátyás-szoborcsoportja által fémjelzett „magyar” Főtér román alternatívája kíván lenni. (Boc is azzal jött most, hogy szeretné, ha a tér ugyanolyan frekventált lenne, mint a Főtér.)

A 30-as években itt épült meg az Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális, nyilvánvalóan a Szent Mihály-templom „riválisaként”, és bár már ekkortájt felmerült, hogy az 1848–49-es magyar forradalom császárhű ellenlábasa, Avram Iancu szobrát kell itt felállítani – mondani sem kell, hogy a Mátyás-szoborcsoport „riválisaként” – erre 1993-ig, a híresen „magyarbarát” Gheorghe Funar polgármesterségig kellett várni. Funar szoborpályázatát Ilie Berindei terve nyerte meg, amely ízléstelenségével még a román értelmiségieket is kiakasztotta, ám az alkotás mégis elkészült.

Mégpedig a következőképpen: Avram Iancu 5 méteres szobra egy mintegy 20 méteres bazaltdildón áll, körülötte igen vastag karú lények (3) trombitálnak (esetleg harsonáznak). Iancu bal kezében hüvelyébe dugott kardot tart, jobbjával pedig némiképp indokolatlanul megáldja az alatta elterülő, ugyancsak rendkívül ízléses szökőkutat.

Az, hogy Boc átalakíttatná a teret, jelzi, hogy az ő szemét is szúrja, ám a román nemzeti hős szobrához még ő sem mer hozzányúlni, hiszen ezzel rengeteg nackószavazattól esne el – ezt pedig semmiképpen nem engedheti meg magának, ha élete hátralévő részében is Kolozsvár polgármestere kíván maradni.

Csak egy dolgot felejtett el: az a tér sosem fog normálisan kinézni, amíg az a rémes szobor ott áll. Ennyike. ¯\_(ツ)_/¯

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS