„Hazalátogat” a városalapító ereklyéje Nagyváradra a Szent László-évben

Többek között a városalapító Szent László király jelenleg Győrben őrzött fejereklyéjét is elviszik Nagyváradra az idei Szent László-év keretében, emellett májusban négynapos gyalogos zarándoklat indul Gyomaendrődről Nagyváradra Szent László király tiszteletére - hangzott el a programot beharangozó sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

A Szent László-év programjaihoz kapcsolódó, 110 kilométeres zarándoklat május 11-én indul a Szent László által alapított nagyváradi egyházmegye egykori legnyugatibb pontjáról, és a Körös völgyében haladva május 14-én érkezik meg Nagyváradra, László király 1192-es szentté avatásának helyszínére - közölte Dénes Zoltán címzetes kanonok, a zarándoklat főszervezője.

Böcskei László nagyváradi püspök kiemelte: a zarándoklatot záró, körmenettel egybekötött szentmisére több évszázad után „hazalátogat" Nagyváradra Szent László Győrben őrzött ereklyéje.

Az ünnepi szentmise fő celebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lesz.

A programra a magyar zarándokok mellett szlovák, lengyel horvát csoportokat is várnak, mert minden népet szeretnének megszólítani, amely őrzi Szent László emlékét - tette hozzá.

Szent László sírja az általa építtetett nagyváradi székesegyházban a szentté avatása után vált Európa-szerte ismert zarándokhellyé. A nagyváradi Szent László-kultusz a protestantizmussal és a várbeli katedrális megsemmisülésével alábbhagyott.

Az újkorban 1914-ben szervezték meg először a Szent László-körmenetet. A diktatúra idején ugyan zarándoklatot és körmenetet nem lehetett szervezni, de a Szent László-ünnepet a templom falai között megtartották. A zarándoklatok hagyományát az 1990-es fordulat után elevenítették fel újra - hangzott el.

Böcskei László szólt arról is, hogy az emlékévben számos programmal várják a nagyváradiakat és az odalátogatókat.

A városban októberig Szent László-villamos is jár,

magyar, román, angol felirattal és egy képpel, amelyen Szent László átadja a nagyváradi kanonoknak a templomépítési megbízást és az épület terveit.

A nagyváradi püspök hangsúlyozta: ha az „egyházát és népét építő szent király nyomaiban akarunk járni, nekünk is fel kell vállalnunk az építést, emellett követnünk kell őt az értékek mentésében is".

Amúgy a Szent László-évnek egy nem a katolikus püspökség által szervezett kiemelt kiemelt rendezvénye is lesz: a Szent László-napok nevű városünnep, amelyet idén már ötödik alkalommal szerveznek meg.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyés püspök arról beszélt, hogy a Szent László-évben számos programot rendez a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és azok az egyházmegyék - így a győri, a kaposvári és a debrecen-nyíregyházi -, amelyek különösen is kötődnek Szent Lászlóhoz. Az MKPK központi rendezvénye június 26-án és 27-én Győrben lesz. Ezt megelőzően, június 24-én megemlékeznek a Szent László által 925 éve összehívott szabolcsi zsinatról, amely rendeleteivel megszilárdította a katolikus hitet Magyarországon. A szabolcsi földvár mellett Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét, és erre a szertartásra is elviszik Szent László Győrben őrzött ereklyéjét.

Az egyházmegye másik kiemelt programja a június 27-i katonai zarándoklat, amelyet a tábori püspökség szervez Somogyvárra, a minden magyar katona védőszentjeként is számon tartott király első temetési helyére.

Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt, a Szent László-év keretében a nemzeti identitást erősítő távoktatási programot hirdetnek a diaszpórában élő és határon túli magyaroknak.