// 2024. november 24., vasárnap // Emma

Bár nagy divat manapság a vírustagadás, egy felmérés szerint kisebbségben vannak azok, akik nem hisznek a létezésében

// HIRDETÉS

Az azonban elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek többsége jobban bízik a rokonoktól, barátoktól vagy a munkatársaktól származó információkban, mint a kormány hivatalos tájékoztatásában.

A szakembereket is foglalkoztatja, hogy mi az oka annak, hogy a koronavírus-járvány ennyire megosztotta a romániai – és nem csak – lakosságot. Az összeesküvés-elmétek és „féknyúzok” féktelen terjedése mellett ott van az is, hogy nem mindenki egyformán látja a járvány fenyegetését. Az sem segített, hogy a hatóságok nem túl népszerű, egyesek szerint túlzó korlátozásokkal indították a járvány leküzdését, össze-vissza büntettek, és a szükségállapot feloldása óta sem túl következetesek. Szóval

nincs azon mit csodálkozni, hogy az embereknek elfogyott a türelme.

Bár a koronavírus-tagadók minden lehetséges felületen igyekeznek hangot adni a véleményüknek, a statisztikák szerint még mindig kisebbségben vannak. A Novel Research piackutató cég felmérése szerint a romániai lakosság 33%-a hiszi azt, hogy a koronavírus nem is létezik, 12%-uk egyenesen azt állítja, hogy az egész járvány csak egy mese. A megkérdezettek 55%-a viszont nem kételkedik a koronavírus létezésében. A július 15–22. között készült tanulmány megállapítja, hogy a városi lakosság 7%-a, a falusi lakosság 16%-a vírustagadó.

Milyen információforrásban bíznak meg a leginkább a járvánnyal kapcsolatosan?

  • 56,5% a barátoktól, rokonoktól
  • 37,9% a kollégáktól,
  • 36,2% a kormánytól származó információkat tartja hitelesnek.

Nem bíznak viszont a hírességekben, vloggerekben, influenszerekben (43,5%), a közösségi oldalakban (32,5%) és a hírcsatornákban ( 28,5%).

A megkérdezettek elsöprő többségét negatívan érintette a járvány, 60%-uk mondta azt, hogy felrúgta a nyaralási az utazási terveiket, 55%-uk a társasági életben bekövetkezett változásokban érezte meg a leginkább a pandémiát. Nagyjából ugyanennyien vallották azt, hogy a koronavírus negatívan befolyásolta a pénzügyi és családi helyzetüket, valamint a személyes biztonságérzetüket. A többség nem érzett változást az egyéni vagy szakmai fejlődés, illetve a párkapcsolat szintjén.

Szóra érdemes adat még, hogy

a megkérdezettek 52,9% tart attól, hogy rohamosan nőni fog a fertőzöttek száma,

42,7% szerint újra be kell majd vezetni a szükségállapotot, 39,9% pedig a kórházak túltelítettsége miatt aggódik. A megkérdezettek egynegyede tartja reálisnak azt, hogy megfertőződhet, 20% a munkahelye elvesztésétől fél.

Végül valami pozitív: a megkérdezettek háromnegyede optimista, és bízik abban, hogy az év második fele jobban fog telni, mint az első.

A felmérést 1003 véletlenszerűen kiválasztott személy bevonásával készítették, a hibahatár 3%.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS