// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
szérum

„Alexandru Rafila egészségügyi miniszter sokat beszél és rettenetesen hazudik” – hírmix szerdán

// HIRDETÉS

Egy USR-s képviselő szerint az egészségügyi miniszter hiába lelkendezik, mert közben arról hallgat, amiről beszélni kellene. Továbbá: a számolási analfabetizmus aránya a romániai diákok körében aggasztó. Kettes volt az érettségi matekjegye egy bukaresti kerület alpolgármesterének...

Az ország tanulóinak egyharmada küzd számolási nehézségekkel

derül ki a számolási képességekről szóló első országos jelentésből, amelyet szerdán mutatott be az Értékek az Oktatásban Egyesület (AVE Románia) és a Brio. Eszerint a tanulók több mint egyharmadát érinti a számolási analfabetizmus, 16%-uk pedig jelentős nehézségekkel küzd, állapítja meg a felmérés, amelyet az oktatás általános- és középiskolai szintjén végeztek el.

A numerikus írástudás a matematikai információk megértésének, értelmezésének és használatának képessége a mindennapi, szakmai és társadalmi élet különböző összefüggéseiben. A jelentésből az is kiderül, hogy a számolási analfabetizmus folyamatosan növekszik, az általános iskolai osztályok átlagosan 25%-áról 36%-ra, a középiskolai osztályokban pedig 46%-ra nőtt.

// HIRDETÉS

A fiúk általában jobb számolási képességeket mutatnak, mint a lányok, ez a különbség iskolai ciklusról ciklusra állandó marad. A számolási funkcionális analfabetizmusban a háttér szerint nagyobb különbségek figyelhetők meg: a vidéki területeken élő tanulók mutatják a legmagasabb szintű számolási analfabetizmust (58,16%), míg a nagyvárosi területeken élő tanulóké a legalacsonyabb (22,23%).

Az általános iskolában ez már nagyon magas a vidéki területeken (42,86%) a nagyvárosi területekhez képest (15,45%), és a különbségek fennmaradnak és tovább nőnek, ahogy a tanulók a következő szintekre lépnek. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy szoros összefüggés van a társadalmi-gazdasági státusz és a számolási képességek szintje között.

A legmagasabb társadalmi-gazdasági státuszú kategóriába tartozó tanulóknál a legalacsonyabb a számolási analfabetizmus aránya, míg a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú kategóriába tartozó tanulóknál a legmagasabb a számolási analfabetizmus szintje, a szélsőségek közötti jelentős különbségekkel.

Bárkiből lehet bármi: például alpolgármester, kettes érettségi jeggyel

A román oktatási rendszer egytől tízig tartó skálán pontoz. Ez pedig mindenkire érvényes, aki iskolába járt és – jobb esetben – elérkezett az érettségi vizsgáig. Bukarest harmadik kerületének alpolgármestere is eljutott eddig a vízválasztóig, matematikából ugyanis nem kevesebb, mint 2,7-es átlagot ért el – írja a Hotnews, a Snoop oknyomozó portálra hivatkozva.

A 3. kerület a főváros legnépesebb területe, közel félmillió lakossal. Itt a kerületi vezetőség alpolgármesteri tisztségének betöltésére hárman pályáztak: a PSD-s Adrian Cocoș, a PNL-s Adrian Baicu és az AUR-os Alexandru Niță.

Adrian Cocoș volt az egyetlen, aki megkapta a 3. szektor alpolgármesterének megválasztásához szükséges 17 szavazatot, a másik két párt javaslata nem ment át. Csakhogy Adrian Cocoș érettségi eredményeiből az derül ki, hogy 2,70-et kapott matematikából, de későbbi karrierje is elég „érdekesen” alakult: előbb helyi tanácsos, aztán – fogózzanak meg – a kerület informatikai cégének adminisztrátora, illetve egy márkás ruhákat forgalmazó cégcsoport részvényese és alkalmazottja lett.

A városi tanács egy későbbi ülésen fogja folytatni a szavazást a második alpolgármester megválasztásáról. Írtunk már korábban a romániai politikusok érettségi eredményeiről, szerencsére azok megkapták az átmenőt legalább…

Az USR szerint Alexandru Rafila egészségügyi miniszter sokat beszél és szörnyen hazudik

A parlament költségvetési bizottságai tegnap este 25 igen és 19 nem szavazattal jóváhagyták az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2025-ös költségvetését. A képviselők elfogadták többek között az AUR által felterjesztett, az Egészségügyi Minisztérium költségvetéséhez benyújtott módosító javaslatot, amely 35.125.000 lejt irányoz elő a Fundeni Klinikai Intézet áthelyezésére és egy új orvosi komplexum építésére.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szerint a minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetése az eddigi legnagyobb egészségügyre szánt költségvetés, a kormány pedig nyilvánvaló érdeklődést mutat abban, hogy az egészségügyi rendszer két fontos tevékenységet tudjon teljesíteni: az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a példátlanul ambiciózus beruházások fejlesztését Románia minden megyéjében.

Csakhogy ez elég valóságtól elrugaszkodott lelkendezés: Emanuel Ungureanu, az USR európai parlamenti képviselője kedd este azt mondta erre, hogy Romániában már hat hónapja hatalmas szérumhiány van, és hogy Alexandru Rafila egészségügyi miniszter sokat beszél és rettenetesen hazudik.

„A szérum a bizonyíték arra, hogy Rafila úr sokat beszél, rosszul beszél és rettenetesen hazudik. A civilizált orvosi világból sok cég már nem jön ide gyógyszerekkel és nagyon olcsó termékekkel, mert Rafila úr megszabja ezeknek a gyógyszereknek az árát, amelyeknek minden kórházban meg kellene lenniük. Gondoljanak bele a helyzet abszurditásába: egy üveg víz többe kerül, mint egy üveg szérum”

– érvelt Ungureanu.

Hozzátette, hogy a gyógyszerek árplafonja megakadályozza, hogy a forgalmazók szérummal érkezzenek a kórházakba. Egy 500 milliliteres üveg szérum 2,97 lejbe kerül, és vannak olyan kórházak az országban, amelyek azért korlátozzák a betegek kezelését, mert nincs hozzá szérumuk.

„A válság már hat hónapja tart, Rafila úr egy szót sem szólt ezen a meghallgatáson erről a nagy válságról, ahogyan nem szólt a gyógyszerekről sem, amelyek nap mint nap eltűnnek a piacról, pontosan azért, mert ez az ostoba politika - hogy 12 ország legalacsonyabb árat veszik alapul, majd ezzel a referenciaárral az érték 65%-ával mennek tovább - megakadályozza, hogy sok belföldi és külföldi cég a piacra jöjjön a nagyon szükséges gyógyszerekkel”

– tette hozzá az USR képviselője, aki úgy véli, hogy értelmetlen egy olyan költségvetés, amelyet nem tudunk bölcsen elkölteni és a betegek először a legolcsóbb gyógyszerekhez juthassanak hozzá.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS