// 2024. november 27., szerda // Virgil
RMDSZ

Az RMDSZ nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány bemutatásán

// HIRDETÉS

És majd csak szerdán dönti el, hogy megszavazza-e. Nem sietnek – jelentette be Kelemen Hunor, de készek bárkivel tárgyalni.

Alapos elemzés után a Szövetségi Állandó Tanács arra jutott, hogy nem dönt semmit, csak a forgatókönyveket vették sorra –jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök a SZÁT szombat délutáni ülése után. Sőt az RMDSZ-es honatyák nem utaznak holnap Bukarestbe sem a PSD bejelentésére, miszerint vasárnap mutatják be a parlament két háza előtt a saját kormányuk leváltását célzó bizalmatlansági indítványt. 

 

Hivatalosan nemcsak hogy a plénumot nem hívták össze, de a rendkívüli plénumot összehívni hivatott házbizottságok ülését sem hívták össze - vázolta a parlament hétvégi (nem)történéseit Kelemen.

 

A parlamenti többség joga levezényelni egy kormányátalakítást vagy -leváltást, a PSD-ALDE többség pedig nem tudta kezelni ezt a helyzetet, hangsúlyozta Kelemen. Viszont ez nem írhatja felül a demokratikus kormányzás elvét, miszerint a politikai döntéseket a pártoknak a parlamentben kell meghozniuk. Ha nem az ország sorsa múlna ezen, akkor

 

ő személy szerint már három napja folyamatosan röhögne a helyzeten,

mondta Kelemen Hunor, bár láthatólag nem volt vicces kedvében.

 

Hétfőtől tárgyalnak a PSD-ALDE koalícióval és bárki mással, aki hajlandó megoldani ezt a politikai válságot. Eddig nem tárgyalásokat, csak beszélgetéseket folytattak a koalíciós pártok vezetőivel, Liviu Dragneával és Călin Popescu-Tăriceanuval, telefonon beszélt Sorin Grindeanu még hivatalban lévő miniszterelnökkel is – válaszolta újságírói kérdésre. 

 

Az RMDSZ viszont nem akar beleszólni egy párt belső ügyeibe, előbb rendezzék soraikat, utána tárgyaljanak külső szereplőkkel – szögezte le Kelemen, aki bízik benne, hogy a jelenlegi kormánykoalíció házon belül meg tudja oldani ezt a válságot, hiszen ez kizárólag a koalíciós pártok felelőssége.

 

A koalíciós pártokkal kötött parlamenti együttműködés kiértékelését megkezdték már, de ennek eredményéről nem árult el semmit a szövetségi elnök, mondván, még hátra van két – korántsem egyszerű – hét ebből a parlamenti ülésszakból.

 

A bizalmatlansági indítványról sem döntöttek most semmit, 

látniuk kell előbb az indítvány szövegét, amelynek bemutatásán viszont nem vesznek részt holnap a parlamentben. Mert nem tudnak holnap délutánig leutazni Bukarestbe, sok helyről nincs is repülőjárat a fővárosba, autóval néha egy nap az út, és még a parlament rendkívüli ülését sem hívták össze – mondta Kelemen. És amíg létezik kormány – bár kicsit furcsa kormány –, 

 

addig nem tárgyalnak a kormányra lépésről, 

de bárkivel nyitottak tárgyalni, mondta a szövetségi elnök. Kérdésre elárulta, a tárgyalódelegáció(ka)t a frakcióvezetők és néhány honatya fogja alkotni az RMDSZ részéről, az összetételének meghatározása a szövetségi elnök kompetenciája. 

 

Ha nem a kormánypárt elnöke a kormányfő, akkor elkerülhetetlenek az ilyen helyzetek, amibe most a PSD kormányozta magát, de nem az RMDSZ dolga ez megoldani, válaszolta újságírói kérdésre. Őt személyesen nem érdekli a miniszterelnök-helyettesi poszt, nincsenek ilyen ambíciói, és nincs is meggyőződve, hogy odáig jutnak majd a tárgyalásokon, hogy ez szóba kerüljön.

 

Az RMDSZ esetleges kormányralépését nem befolyásolja annak a 30 milliárd lejes alapnak a megnyitása az önkormányzatok előtt, amelyet pénteken, leváltása előtt írt alá Sevil Shaidehh fejlesztési miniszter – válaszolta Kelemen Hunor a Főtér.ro kérdésére. Ez része a kormányprogramnak és az idei költségvetésnek, nincs benne semmi újdonság, mondta. Rákérdeztünk, hogyan értékeli a PSD szándékát 

 

a prefektusi és a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségének visszapolitizálására,

amit a most készülő közigazgatási kódexszel készülnek végrehajtani. Nem újdonság, hogy az RMDSZ szükségtelennek tartja a prefektusi intézményt a közigazgatási rendszerben, és legszívesebben kiiktatná onnan, de ahhoz alkotmánymódosítás kell. A jelenlegi hazug helyzetet viszont szerinte meg kell szüntetni, azóta is politikai alapon nevezték ki a prefektusokat, hogy névleg pártfüggetlen köztisztviselők lettek.

 

Románia az egyetlen európai ország, amely nem mert egyértelmű vonalat húzni, amely fölötti tisztségekbe vállaltan politikai alapon nevezzék ki a vezetőket, alatta viszont kizárólag a hozzáértés és a szakmai tapasztalat döntsön, mondta Kelemen. Szerinte a megyei dekoncentrált intézmények legfelső vezetőit még politikai alapon kellene kinevezni, mert ezek az intézmények a felelősek a kormányprogram végrehajtásáért, ellenzéki vezetőkkel nem lehetséges szerinte koherens kormányzás, a közvetlenül ez alatti tisztségeket viszont hozzáértés alapján kellene betölteni.

 

Úgy véli, a dekoncentrált intézmények esetében teljes reformra lenne szükség, egy részüket a kormány át kellene, hogy adja a megyei önkormányzatoknak, mert azoknak a kompetenciája megoldani azokat a problémákat, amelyeket ezek az intézmények kezelnek. A PSD egyébként a vissza-, át- vagy depolitizálás kérdésénél jóval szélesebb körű közigazgatási csomagot készít elő, amelyhez majd az RMDSZ-nek is lesznek javaslatai, mondta Kelemen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS