Az igazságszolgáltatás eldöntötte, hogy rájuk a törvény nem vonatkozik… – hírek kedden

Egy, a nyilvánosság számára nem ismert helyszínen került sor arra a háromoldalú találkozóra, amelyen május 12-én vett részt a román igazságszolgáltatás három legfelső vezetője: Liviu Odagiu, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke, Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke, valamint Cristina Chiriac, Románia főügyésze. Az eseményről egyetlen intézmény sem számolt be, a találkozót az intézményekhez tartozó honlapokon sem tüntették fel, és csak azért derült fény rá, mert a végén aláírtak egy dokumentumot, amelyből a találkozó célja kiderül, írja a G4Media, amely közzé is tette az igazoló dokumentumot.

Az említett vezetők arról akartak dönteni, hogy az igazságszolgáltatásnak be kell-e tartania a Bolojan-kormány által hozott 141/2025-ös törvényt. Ez a törvény reformintézkedésként bevezette, hogy 2026-ban minden állami alkalmazott – beleértve a bírákat és ügyészeket is – csak napi 23 lejt kaphat napidíjként.

A döntés az lett nyilvánvalóan, hogy a törvény rájuk nem vonatkozik, azaz a jegyzőkönyv kimondja, hogy a bírákra és ügyészekre nem kell ezt az új törvényt alkalmazni. Így marad a régi rendszer, amely szerint a kirendelt vagy delegált bírák és ügyészek napi 2 százalékot kapnak a bruttó fizetésükből napidíjként – ez akár 40 százalékkal is növelné a havi jövedelmüket.

A vezetők azzal magyarázzák a döntést, hogy két korábbi jogszabályt helyeztek szembe egymással: a 2006-os 27-es sürgősségi kormányrendeletet (OUG 27), amely bevezette a 2 százalékos napidíjat, és a 2025-ös, fent említett 141-es törvényt, amely ezt korlátozta volna. Arra a következtetésre jutottak, hogy az OUG 27 különleges törvény, amely elsőbbséget élvez az általános 141-es törvénnyel szemben.

A G4Mediának nyilatkozó, a CSM és a Bírói Főfelügyelet megtorlásától tartó, névtelenséget kérő jogászok szerint ezek elfogult jogértelmezések, amelyek túloznak és érdekeket szolgálnak. A jogban létezik egy alapelv, amely szerint a később hozott törvény felülírja a korábbit, ezért a 141-es törvény elsőbbséget élvez. Ugyanakkor épp az ellenkezője is igaz lehet, mivel a 141-es törvény kifejezetten 2026-ra vonatkozik, ezért épp ez a különleges törvény, nem a 2006-os, amely általános – valójában így is, úgy is még a vezetők saját logikája szerint is a 141-es törvényt kellett volna alkalmazzák, ami a 23 lejes napidíjat jelentené számukra.

Mivel az egyeztetés és döntés zárt körűen zajlott, ezért senki nem tudott ellenvéleményt megfogalmazni.

A törvényjavaslatot 42 parlamenti képviselő nyújtotta be márciusban (AUR, SOS, POT és független képviselők), amely több, emberiesség elleni bűncselekményre vonatkozó törvény hatályon kívül helyezését célozta volna meg. A törvény tiltja a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezeteket és szimbólumokat, így ez hatályban marad, mivel a szenátus Jogi Bizottsága elutasította az ellene szóló javaslatot, írja a Digi24.

A Jogi Bizottság szavazása eltért az előző heti eredménytől: az Emberi Jogi Bizottság ugyanis kedvező jelentést fogadott el a javaslatról, mégpedig – az USR közleménye szerint – a PSD szavazataival is, ami komoly felháborodást váltott ki a közvéleményben.

Az indítványozók a szólásszabadság védelmével indokolták a törvényjavaslatot, a Gazdasági és Szociális Tanács azonban már korábban negatív véleményt adott ki róla. A javaslat ezután a szenátus teljes ülése elé kerül szavazásra.

A szavazások eredménye egyelőre vegyes képet mutat: míg a Jogi Bizottság határozottan elutasította a javaslatot, az Emberi Jogi Bizottság korábban támogatta azt. A végső döntés a plenáris ülésen dől el, ahol a romániai demokratikus értékek és a történelmi felelősség szempontjából rendkívül fontos kérdésben foglalnak állást a szenátorok.

Az e-Factura rendszer kötelező alkalmazása alól több érintett csoportot is mentesítene egy törvényjavaslat, amelynek indoklását Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszter tette közzé Facebook-oldalán kedden.

A módosítást hétfőn fogadta el a képviselőház illetékes bizottsága.

Nazare elmondta, hogy az elmúlt hónapokban egyeztetéseket folytatott a kulturális, kreatív és akadémiai szféra képviselőivel, civil szervezetekkel és adószakértőkkel. A tárgyalásokon egyhangú volt az álláspont: a kötelező e-Factura bevezetése nem hozna érdemi javulást az adóbeszedésben, viszont aránytalanul nagy adminisztrációs terhet róna az érintettekre.

A miniszter szerint bár az adóhatóság digitalizációja alapvető eszköz az adóelkerülés visszaszorításában, az új szabályokat fokozatosan, átláthatóan és a jogkövető adófizetők indokolatlan megterhelése nélkül kell bevezetni: az e-Factura kiterjesztése jelenlegi formájában éppen ellentétes hatást érne el, és ahelyett, hogy egyszerűsítené az ügyintézést, újabb bürokratikus terheket róna az adófizetőkre.

Ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, a CNP-jükkel adózó magánszemélyeknek nem lesz kötelező az e-Factura rendszer használata. Ez mindenekelőtt az írókat, fordítókat, képzőművészeket, színészeket, zenészeket, kutatókat, újságírókat és más, szerzői jogdíjból élő – tehát nem egyéni vállalkozóként vagy cég keretein belül dolgozó – személyeket érinti kedvezően.

Szintén mentesülnek a kötelezettség alól a különleges mezőgazdasági adózási rendszer hatálya alá tartozó gazdák, az online szállásfoglaló platformokon keresztül rövid időre szobát kiadó magánszemélyek, illetve a kormányközi megállapodások alapján Romániában tevékenykedő külföldi kulturális intézetek és központok.